Szexel a gyerek!
Nemrég tanult meg járni, és tessék, most meg jár valakivel. Ott alvós buliba akar menni, illatfelhő leng körötte, és mindenekfelett titkolózik. Csak nem szexel ez a gyerek?
Mi van, ha tényleg túl van már a dolgon, mi van, ha bántják, ha csalódik, ha terhes lesz, ha beteg lesz, ha összetörik a szívét, mi van, ha tizenhét évesen apa vagy ha szexbolond lesz?
És miért csapja ránk az ajtót, ha puhatolózni próbálunk, és miért vágja oda, hogy anyu, te ezt úgysem érted? A sok-sok miérttel Harsányi Kata pszichológust kerestem fel.
Hány éves kortól elfogadható, hogy szexuális életet kezdjen a gyerekünk?
- Nem annyira a számszerű életkor a döntő, hanem inkább az, hogy érett-e már a fiatal a szexuális életre. Az érettség részben biológiai: a kamaszkor kezdetén (9-13 éves koruk között) a test alkalmassá válik a közösülésre.
A szülőkét! 45%
A barátokét! 32%
A celebekét! 15%
Tudhatja-e a szülő, hogy gyermeke megérett-e a nemi élet megkezdésére, ha például már hónapok óta jár valakivel?
- Ez nagy dilemma a szülőknek, de a szüzesség elvesztése előtt álló kamaszt is éppúgy nyomasztja. A megoldás mindkét fél számára az őszinte, tabuk nélküli beszélgetés, amit már kiskamaszkorban el lehet kezdeni.
Fontos, hogy a szülő a "gyakorlati útmutatás" mellett a szex érzelmi oldalára is hívja fel a figyelmet. A serdülőnek érezni kell, hogy megbízhat a szülőben, és bármilyen kérdéssel bármikor fordulhat hozzá.
Az ilyen mélyebb beszélgetések során pedig hamar kiderül, hogy a fiatal kellően éretten kezeli-e a szexualitást, vagy egyelőre csak játékként tekint-e rá.
Mi van, ha csak azért akar szexelni, mert a többiek már túl vannak rajta?
- Gyakran előfordul, hogy az önmagával elégedetlen, önbizalom-problémás kamasz a baráti környezet nyomására, vagy a másik fél elvárásai miatt dönt úgy, hogy szexuális életet kezd.
A külső "biztatásra" történő első alkalmak sokszor fájó nyomot hagynak, mely nehezen írható felül. Hogy ezt elkerüljük, éreztessük rendszeresen a gyerekünkkel, hogy értékes és szerethető embernek tartjuk, akinek joga van a saját érzéseihez, és nem kell mások kívánságának eleget tennie, ha az nem komfortos számára.
Mi lehet az oka annak, ha a gyermekünk túl korán kezd szexelni, vagy kicsapongó kalandozásba kezd?
- Sokan úgy gondolják, hogy ez a viselkedés a szülő ellen irányuló lázadás, egyfajta háborús üzenet. A valóságban azonban legtöbbször csak arról van szó, hogy a fiatal kötődni szeretne, megértést és szeretetet keres.
Hibásan úgy érzékelheti, hogy ezt csak valamiért cserébe kaphatja meg, ez a valami pedig jellemzően a szex. A korai szexuális aktivitás mögött tehát leggyakrabban kötődési problémák állnak. A szülő feladata ilyenkor a szerető, elfogadó légkör megteremtése, valamint az ítéletmentes, őszinte kommunikáció.
Kutassák fel együtt, hogy miért megy bele a tinédzser ezekbe a helyzetekbe, mit nyer általa, mire vágyik valójában, és mit hajlandó tenni azért, hogy ténylegesen a vágyott szeretetet, elfogadást kapja meg.
Megeshet az is, hogy kamasz gyermekünk, bár elmúlt akár 16 éves, mégsem mutat érdeklődést a másik nem iránt. Mi az oka?
- Az első szabály, hogy ne essünk kétségbe, hiszen mindenki más-más ütemben válik éretté. Megoldást megint csak a sok beszélgetés hozhat, próbáljuk meg kideríteni, hogy mi lehet a (látszólagos) érdektelenség oka.
Előfordulhat, hogy a közösség nem fogadja el valamiért, ezért zárkózik be és válik letargikussá. Az is gyakori, hogy nincs elég önbizalma, és nem tartja magát elég vonzónak egy kapcsolathoz.
Szintén sokszor előfordul, hogy a kamasz lány rettegve figyeli nőiessé vált testét, és nem tud megbarátkozni vele. Ritkábban az is megeshet, hogy a fiatal a nemi irányultságában bizonytalan, és még keresi az identitását.
Mi a helyzet a maszturbációval? Mikortól normális, és mi számít kórosnak? Ha kórosan gyakran teszi, annak mi az oka?
- A maszturbálás amellett, hogy egy örömszerzési forma, a test felfedezésének egyik módja is. A kiskamaszok önmaguk érintésén keresztül fedezhetik fel saját vágyaikat és megváltozó testüket.
Ez a fajta kísérletezés teljesen normálisnak tekinthető mindaddig, amíg nem válik függőséggé. Aki maszturbációfüggő, az képtelen a felszabadult szexualitásra, és csakis ezen a módon tud kielégülni, illetve a maszturbálást egyfajta stresszlevezetésnek használja, vagyis a negatív érzések feldolgozása helyett egy instant élvezeti formához menekül.
A túl gyakori maszturbálás hátterében az alacsony önbecsülés vagy szexuális megfelelési kényszer is állhat.
Összegezve tehát, még mielőtt teljesen kétségbeesnénk, meg kell nézni tüzetesebben azt a gyereket. Ugye, nem most látjuk először? Eddig is itt volt, a szemünk láttára nőtt és cseperedett, és ami a legfontosabb, mi szerettük, mi neveltük, mi beszélgettünk vele rengeteget, még akkor is, ha most nehéz szóra bírni. Így aztán túl nagy meglepetést valószínűleg nem fog okozni akkor sem, ha felnő...
Még nincs hozzászólás