A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Ott a pont

Azt kérdezed, fiatal barátnőm, hogy miért nem tudunk lezárni egy elfáradt kapcsolatot?

Fotó: Shutterstock.com

Sok oka lehet ennek.

Félhetünk attól, hogy magányosak leszünk, hogy nem találunk jobbat nála, hogy egyedül maradunk. Esetleg azért nem tudunk kilépni egy unalmas kapcsolatból, mert már túl sokat tettünk bele. Túl sok érzelmet, túl sok megalkuvást, vagy egyszerűen túl sok pénzt. Mert már közös a lakás, vagy csak a lakásbavaló, a tévé vagy a mosógép. Netán a gyerek.

Talán félünk attól is, hogy az évek alatt, amíg együtt voltunk, elveszítettük a hamvasságunkat. Már nem vagyunk olyan bájosan fiatalok, és már nehéz hozzánk illő pasit találni. Mert a hozzánk illőket már régen lenyúlta valaki.

Nem akarunk kilépni a régi, nem igazi szerelemből azért sem, mert bár unalmas kicsit, de olyan kényelmes. Annyira jól ismerjük egymást, tudjuk, hogy a másik minek örül, mitől lesz dühös, melyik ruhánkat, mozdulatunkat, mosolyunkat szereti, melyiknek nem tud ellenállni. Már nem kell színlelni, magunknál jobbat mutatni, azok lehetünk, akik vagyunk. Hiszen jól ismerjük egymást, s ez amilyen jó, annyira unalmas is.

De azt tudnod kell, szakítófélben levő fiatal barátnőm, hogy egyetlen érzelem sem mindig egyformán lángoló. Minden kapcsolatnak vannak jobb s rosszabb periódusai. Ha a rosszabb szakaszban vagyunk, nem kell rögtön mindent felrúgni. Lehet egy kis szünetet is tartani. Hagyni a másiknak, és magunknak is, időt egymás nélkül.

Mert amikor minden közös, a barátok, a munkánk, a lakásunk, előfordulhat, hogy sokak leszünk egymásnak. Ha csak erről van szó, az kiderül, amikor nem együtt vagyunk. Mint ahogyan az is, hogy amikor külön vagyunk, már nem hiányzik. És ez már elég gyanús.

Bár az is tény, hogy az ember lelke ellentmondásokkal terhes. Biztonságban is szeretnénk élni, de vágyunk arra, hogy kilépjünk a komfortzónánkból, és kipróbáljunk valami újat, izgalmasat. Szeretnénk a járt úton menni, de néha a kíváncsiságunknak engedve új utakra indulni. Mindez természetes. El kell fogadnunk, hogy ilyenek vagyunk. 

Rendben, kérdezed joggal, de akkor honnan lehet biztosan tudni, hogy egy kapcsolat már nem javítható? Már nem csak átmenetileg van mélyponton, de arról a mélypontról már nagyon régen nem vezet út felfelé?

Nos, Popper Péter, a kitűnő pszichológus azt mondta, egy kapcsolatnak akkor van vége, amikor életünk legfontosabb eseményeit, céljait, örömeit és bánatait már nem a párunkkal osztjuk meg, hanem valaki mással. Ez a más lehet egy barátnő, egy külső kapcsolat, vagy az édesanyánk is.

A lényeg az, hogy történik velünk valami fontos, mondjuk, a munkahelyünkön előléptettek, vagy csalódtunk a legjobb barátnőnkben, és ezt már nem a párunknak mondjuk el először. Már nem tőle várjuk, hogy velünk örüljön vagy szomorkodjon. Ez ugyanis azt jelenti, hogy bár kapcsolatban élünk, valójában magányosak vagyunk. Már nem tudunk sem adni, sem elfogadni. Már nem fontos, hogy mit gondol a másik. S akkor be kell fejezni. Ott a pont.

Címkék: egy kapcsolat vége, lezárni egy kapcsolatot

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!