Örök kötődés
Az apakomplexus tehet mindenről. A fiúk és apák viszonya egy életre meghatározó a gyermek számára, a lány és az édesapja kapcsolata pedig még a hölgyek párválasztásában is szerepet játszhat.
Az anya-, illetve apakomplexus legősibb irodalma igen bonyolult viszonyokat tár fel, pontosan szimbolizálva, hogyan egyesül egy személyben a szülő és a testvér, a család minden tagja. A görög mitológia legismertebb – és pszichológusok által sokat emlegetett – motívuma az Oidipusz-legenda.
Az ókori történet szerint Oidipuszról – az istenek átka miatt – megjósolták, hogy apja életére fog törni. Laiosz király ezt úgy próbálta megakadályozni, hogy fiát kitétette a pusztába. Csakhogy a gyerek kalandos módon nem pusztult el, hanem királyi neveltetésben részesült, ám nem tudta, hogy nem a valódi szülei nevelték.
Így történhetett meg, hogy világgá ment azért, mert a delphoi jövendőmondók figyelmeztették: megöli apját, és anyjával gyermekeket fog nemzeni. Útközben egy csetepaté során tényleg meggyilkolta valódi apját, Théba királyát – akiről, persze, nem is sejtette, kicsoda –, majd felszabadítva a Szfinx sanyargatása alól Thébát, feleségül vette az özvegy királynőt – a saját anyját.
Négy gyerekük született, érdekes módon a legenda szerint mind épen és egészségesen. Az egyik leányuk Antigoné, akiről a kötelező irodalmi olvasmányokból mindenki tudja, hogy szembeszállt a testvérei eltemetéséért Kreón királlyal, és ez a halálához vezetett.
De szegény Antigoné mást is tett. Mikor apja rájött, hogy a saját anyjával élt házaséletet, a felesége öngyilkos lett, Oidipusz pedig megvakította önmagát. Ezután a látását vesztett, összetört embert Antigoné vezetgette bolyongásában, aki ugyebár nemcsak a lánya, de testvére is volt a furcsa komplexus névadójának.
Beszéljünk tehát egy kicsit a komplexusról. Az apához való extrém kötődés, az anyához való különös vonzalom az Ödipusz-komplexus, Jung és Freud írta le az elsők között ezt a jelenséget. Mert ugyebár a párválasztásban döntő szerepe van annak, kinek milyen szülői minta nyomja a lelkét.
Azt állítják a szakemberek, ha egy nő idősebb férfihoz megy hozzá, egészen biztosan apakomplexusa van. Mikor egy férfi idősebb nővel jár, vagy pláne házasodik, na, annak meg súlyos anyakomplexusa lehet.
Az élet ennél sokkal bonyolultabb. Persze, nem annyira, mint szegény Oidipuszé, anyja-feleségéé és testvér-lányáé. A pszichológusok ma már sokkal megengedőbbek az emberi kapcsolatokat illetően. Mert tényleg döntő a szülőhöz való viszonyulás.
De a devianciára lehet magyarázat a túlzó apai vagy anyai szeretet, illetve az ellenkezője, a rideg nevelés, a szülői elutasítás is. Vagy fordítva. Kiegyensúlyozott személyiség növekedhet elfogadó családban is, vagy szándékos dacból az elutasító környezettel szemben.
Túlságosan szeretem az apámat, öreg férjet választok, utálom az apámat, tehát pótlékként öreg férjet választok – értelmezhetjük tágan az apakomplexus leírását, annyi azonban bizonyos: az apák léte – vagy éppen a hiánya – döntő tényező valamennyiünk életében.
Még nincs hozzászólás