Nőket a felügyelőbizottságokba!
Két éve él már az Európai Bizottság irányelve, amely a nemek kiegyensúlyozottságát volna hivatott előmozdítani a tőzsdén jegyzett vállalatok felügyelőbizottságaiban. Az országokra nézve kötelező irányelv értelmében azoknak a tőzsdén jegyzett vállalatoknak, amelyeknek a forgalma meghaladja az évi 50 millió eurót, és legalább 250 embert foglalkoztatnak, legkésőbb 2020-ig 40 százalékra kell emelniük a jelenleg alulreprezentált nők arányát a felügyelőbizottságaikban.
A bizottság tagállamokra lebontott kimutatásai szerint Magyarországon az irányelv nagyjából 20 céget érinthet. A testület megállapítja, hogy jelenleg a Budapesti Értéktőzsde BUX indexében szereplő cégek felügyelőbizottságaiban 5,3 százalék a nők aránya, ami elmarad az unió egészének 13,7 százalékos átlagától. Ez az arány csak Cipruson és Máltán alacsonyabb.
Uniós összehasonlításban az látszik, hogy 2010 és 2013 között a 28 uniós tagállam közül 22-ben nőtt a nők aránya a legnagyobb jegyzett cégek legmagasabb szintű döntéshozói között. Magyarországon ezzel szemben csökkent. Jelenleg 11,3 százaléknál tartunk. Az uniós átlag 17,8 százalék. Nálunk jobban csak Románia szorította ki a nőket az elmúlt három évben a döntési pozíciókból.
A bizottság úgy látja, hogy Magyarországon jelenleg semmilyen intézkedés nem segíti a nemek arányának kiegyensúlyozását a felügyelőbizottságokban. Az ajánlott módszer szerint a jogszabály értelmében a felügyelőbizottságok megüresedett helyeire – a jelentkezők alkalmasságának, képzettségének vizsgálata után – mindaddig csak a kisebbségben lévő nem arra alkalmas, megfelelően képzett jelentkezőit lehetne alkalmazni, amíg arányuk el nem éri a 40 százalékot.
A sajtóban csak női kvótaként emlegetett bizottsági döntés elfogadása előtt kilenc uniós tagország, köztük Magyarország levelet írt a bizottságnak, amelyben amellett érvelnek, hogy a nemek egyensúlyának elősegítését nem uniós szintű szabályozással, hanem tagállami szinten kell elősegíteni. A bizottság ezt nem fogadta el, de figyelembe vette a bírálatokat, és a kvóta bevezetését csak a felügyelőbizottságban tették kötelezővé, az igazgató testületekben pedig nem, és a 250-nél kevesebb embert foglalkoztató, illetve évi 50 millió eurónál kevesebb árbevételű tőzsdei vállalatokat sem kötelezik a női kvóta bevezetésére.
A nők száma a felsővezetésben jellemzően egész Európában alulreprezentált, annak ellenére, hogy Európában az egyetemi diplomások 60 százaléka hölgy – áll egy, a Bisnod csoport által készített felmérésben. A cégtulajdonosok körében is jelentős csökkenés észlelhető, a cégmérettel fordított arányosan. Addig ugyanis, amíg a kisvállalatok körében majdnem 40 százalék a női tulajdonosok aránya, addig a 10 fő feletti cégek esetén ez az érték csak 30 százalék körüli.
Még nincs hozzászólás