Milyen a jó pasi az ágyban?
Az egyik csatornán gyakran botlom mostanában egy olyan műsorba, ahol különböző korú, érdeklődésű, foglalkozású (...) nők arról nyilatkoztak, milyen lenne számukra az IGAZI.
Nem is jó szó, hogy nyilatkoztak. Inkább szemüket lehunyva álmodoztak, elpirultak, nevetgéltek, sóhajtoztak, aztán ujjukon számolgatva sorolni kezdték az ideális férfi csodatulajdonságait.
Kedves, vicces, őszinte…
Hallgattam és hallgattam a hölgyeket (szinte minden lista ugyanaz volt), és bevillant valami. Ugyanezek a tulajdonságok szerepelnének akkor is, ha azt kérdeznénk, milyen lenne a legjobb barátod, a legjobb tanárod, a jógaoktatód, szülőd… Milyen?
Hát egy ember, nagy kezdőbetűvel. Aki szeret, és akit szeretek, mert csak. (Jó, a pasilistán nyilván szerepelt egy-két szexualitást érintő tulajdonság is, de csak olyan szinten, hogy vonzó és gyengéd.)
…monogám, cuki és imád
Azt már tudjuk, hogy az ideális férfi (nőtársaink egyöntetű véleménye szerint) arról ismerszik fel, hogy van érvényes erkölcsi bizonyítványa. Ezenfelül nyilván kedves és őszinte és vicces, na meg becsületes, udvarias, szolgálatkész, van egzisztenciája, monogám, cuki és imád.
De ha ez így van, hogyan lehetséges, hogy folyton olyan férfiak miatt zokogunk, vagyis pont olyanokkal gabalyodunk kapcsolatba, akik bár talán viccesek, nem őszinték, nem becsületesek, nem szolgálatkészek, nincs egzisztenciájuk, és bár cukinak mutatkoznak, cseppet sem imádnak? Én tudom, hogy miért.
A szerelem ragályos neurózis
Azért, mert nem az ízlésünk és elvárásunk alapján esünk szerelembe, hanem a pszichológiai problémáink alapján. A szerelemben nem is a szerelmet keressük (bár azt hisszük), hanem a pszichológust vagy a rendezőt, aki majd olyan helyzetet teremt, amely önmagunkra ébreszt és gyógyulni késztet.
A szerelem egy ragályos neurózis. A narcisztikus hízelkedőt akar, a szorongó erőset, a harsány házinyuszit, a csúnyácska gyönyörűt. Vagy épp fordítva. Attól függ, milyen partner a legjobb terápia számára, legalább abból a szempontból, hogy szembeállítsa végre saját hibáival, és gyógyulni késztesse ’kedvesét’.
Az önbizalomhiányos, épp ezért narcisztikus barátnőm élete legnagyobb szerelmi fájdalmát akkor élte meg, amikor egy szintén narcisztikus lerántotta róla a csodaleplet, és megmutatta, milyen semmi is valójában. Fájt, bizony, fájt. De ahhoz, hogy a barátnőm a narcisztikus játszmából a valóságba kerüljön és gyógyulni kezdjen, szükség volt rá.
Na és a szex?
Ezen a gondolaton továbbhaladva meg kell állapítanunk, hogy a szexualitás ugyanaz a neurózis, mint amelyik a kapcsolat, csak töményebben, erőteljesebben zajlik. Minden kapcsolatunkban másfajta szexre vágyunk, és bár mindenki fel tudná mondani, milyen is a jó szex, igazából és őszintén mégsem az kell, hanem egy önző, durva farkastánc, vagy épp egy álomba simogató nyuszipuszi.
Most. Aztán egy kis idő múlva meg pont az ellenkezője, vagy valami olyasmi, amit ki sem lehet mondani, mert egyelőre sűrű homály fedi.
Túl az egón
Nem hiszek az örök szerelemben (az örök szeretetben viszont igen), sem az egyetlen nagy Ő-ben, éppen azért, mert egy élet annyi történést, fordulatot, sebet hordoz, hogy időről időre más-más lelki kínnal van dolgunk. És minden lelki kínhoz másik gyógy-szerelem kell.
Ahhoz, hogy valódi szerelmet élhessünk át, magasra kell emelkednünk. Túlszárnyalni a hétköznapokon, a hangulatokon, önös érdekeken, indulatokon, birtokláson, féltékenységen, egón. Akkor leszünk képesek igazán szerelembe esni, és benne is maradni, ha már egyáltalán nincs szükségünk a szerelemre, mert egymagunkban is teljessé váltunk.
És hogy akkor milyen lesz a szex? Nahát, ilyesmit nem illik kérdezni.
Hol ilyen, hol olyan
Anna, 34 éves: Szerintem a férfi olyan legyen az ágyban, amilyenre épp szükségem van. Ha gyengédség kell, legyen gyengéd és figyelmes. Ha szenvedélyről álmodom, döntsön le, mint a cunami. Volt egy pasim, aki nagyon gyengéd volt. Szex közben el is érzékenyült, minden mozdulata maga volt a mélységes tisztelet. Eleinte teljesen odavoltam, mert ilyet még sosem tapasztaltam, aztán elkezdtem fantáziálni egy másikról, aki erős, vad és uralkodó.
Én is itt vagyok!
Laura, 46 éves: A legtöbb nő egy vad bikáról álmodik, aki erős, izmos, és olyan szenvedélyes, hogy már a gondolatától is elszédülsz. Volt egy ilyen szeretőm. Ha csak rám nézett, beleszédültem. Sosem volt időnk előjátékra, ahogy egymásra néztünk, már döntött is neki a falnak, és ami belefér.
Egy idő után elegem lett. Gyengédségre, figyelemre, finom érintésekre, álmos hajnali ölelkezésekre kezdtem vágyni, és hát orgazmusra. Olyasmi szexre, amilyen az előző pasimmal volt, akivel miatta szakítottam.
Varázsoljon el!
Kata, 26 éves: Először is legyen ápolt. Mert hiába lenne jó az ágyban, ha nem jutunk el odáig, mert már felöltözve is taszít. Utálom a testszőröket, még a borostát is. És nem bírom a csúnya alsógatyát, nekem a bokszer jön be.
Nem azt mondom, hogy legyen kigyúrva a teste, de legyen tetszetős. Ami a legkiábrándítóbb, ha a pasi nem tiszta. Ha rossz a szaga, ha nem mosott fogat, ha ápolatlan a lábkörme vagy zsíros a haja, ránézni sem bírok. Nem baj, ha naponta két órát tölt a fürdőben, de ha kijön, varázsoljon el az illata.
Méret és libidó…
Teri, 42 éves: Az együgyű férfiak azt hiszik, ha elég pornófilmet néznek, ők is remekelnek majd. Borzasztó és szánalmas, amikor a szexfilmekből lopott elemekkel próbálnak kemény macsók lenni. Rácsapnak a fenekemre vagy megrántják a hajamat…
Ennél még az is jobb, ha az illető suta az ágyban, de őszinte. A gyakorlás meg az érzelmi szint majd sikert hoz… vagy nem. Ha a felek szeretik egymást, akkor az a céljuk, hogy örömöt szerezzenek egymásnak. A szempont inkább az lehetne, hogy passzolunk-e méretben és szexuális étvágyban.
Volt egy nagy szerelmem, nagyon kívántam, és pont összeillettünk. Csakhogy ő havonta igényelte a szexet, én meg kétnaponta.
Legyek a leggyönyörűbb!
Rita, 38 éves: Azt szeretem érezni, hogy én vagyok a világon a leggyönyörűbb, legszexibb, legtrendibb, legkarcsúbb, legselymesebb. Még akkor is, ha tudom, hogy nem így van. A szex arról szól, hogy lemeztelenedem valaki előtt testileg, lelkileg. Megbízom benne. Megmutatom magam, odaadom magam, ha ez a másiknak nem tetszik, az olyan, mintha viszonzásul megölne.
Még nincs hozzászólás