Mi bajunk a mellünkkel?
Nőként máris millió történet tódult az agyamba, ami a mellekkel kapcsolatos. A gimi, amikor némelyik osztálytársnőm vattával tömte ki a melltartóját, vagy az ellenkezője, amikor próbáltuk leszorítani, hogy ne lehessen észrevenni, hogy van. Egyes barátnőim inkább váltak púpossá, mert egy tevepúp korántsem olyan kínos, mint két cicipúp, a másik véglet pedig, aki büszkén kitolta, akármilyen megjegyzést is kapott rá.
Naná hogy a kamasz fiúk a bő keblet premizálták, hisz az volt a menő, még akkor is, ha amúgy nem is vonzotta őket, mert beérték az apróbb fazonokkal is. Később, huszonévesen már nagyobb választásunk volt a rejtegetésben avagy kiemelésben, jöttek a szivacsos meg push up emlőtartók, így a külvilág már csak alig érzékelhette, mi is a valódi méretünk.
De attól még a valódi méret mindennap megmutatkozott a fürdőszobatükörben, hol csúfondárosan, hol kétségbeejtően, és nem volt mit tenni.
Irreális szépségideálok
Kit érdekelt az valaha is, hogy a női mell nem mutiba teremtődött, hanem a célból, hogy csecsemőnket táplálja? Az emberi test azért olyan-amilyen, mert funkcionális szempontból így a legjobb. Csakhogy férfi uralta társadalomban élünk, és mi, nők, úgy hisszük, hogy ugyanezek a férfiak a hatalmasabbnál is hatalmasabb kebleket díjazzák (szerelemmel, házassággal, állással, vezető poszttal stb.).
Ez a férfiak nézőpontja alapján szerveződő rendszer sokszor irreális szépségideálokat teremt. Jutalmazza azokat a nőket, akik megfelelnek ezeknek az elvárásoknak, míg bünteti vagy félresöpri azokat, akik nem. Állítólag. De ezt a férfivéleményt is talán csak a nők terjesztik.
És még ez is!
Szegény, szegény nők pedig, akik bedőlnek ennek a közhírré tétetett álláspontnak, számos téren megsínylik ezt. Eleve, ugye, méreten alulinak érzik a keblük domborodását, de mindenképp kevésbé méretesnek, mint a kolléganőéjét, aztán jön még a negatív testkép, az étkezési zavar stb.
A témával foglalkozó szakirodalom nagy része amúgy csak (vagy inkább ráadásul) a vékony testideál elérésére összpontosít, ám ez a tárgyiasításelmélet a nők mellére és annak méretére is alkalmazható.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2025. évfolyama 6. számának 25. oldalán!)
Még nincs hozzászólás