Mert aludni kell

2014. március 6. | Írta: Maksai Kinga

Adódhatnak olyan élethelyzetek, amikor felborul a jól megszokott ritmusunk, és kevesebbet alszunk. Sok egyetemista és pályakezdő életében a munka, a tanulás vagy éppen a munkanélküliség miatt alakulnak át a pihenési, alvási szokások.

István már az egyetem alatt elkezdett foglalkozni grafikai munkák készítésével. Mivel a nappalokat az egyetemen töltötte, így kénytelen volt ezeket a munkákat este és éjjel végezni. Az első nehéz periódus ötödéves korában érkezett el, amikor a diplomamunkája készítése mellett lehetősége adódott egy nagyobb szabású projektben részt venni, így tulajdonképpen fél évig éjszakázott. „Az egyetemi óráim után hazamentem, csináltam a diplomamunkámat, ehhez jött még hozzá a másik munka. Volt, hogy reggelig dolgoztam. Aztán másnap reggel kezdődött az egész elölről, szinte alig aludtam. De végül is elkészült a diploma is és a projektet is sikerrel fejeztük be” – meséli. De miért is gond, ha éjt nappallá téve dolgozunk? „Az alvás és az ébrenlét egyénre jellemző ritmusa csecsemőkortól egészen felnőttkorig kiépül és rögzül a környezet időbehatároló és életritmust befolyásoló tényezőinek (világosság-sötétség, szociális környezet) hatására” – mondja Dr. Buda Bernadett. Arról van szó tehát, hogy ha hirtelen máshogy kezdünk el élni, szervezetünk csak nehezen alkalmazkodik az új helyzethez, és ezt bizony számtalan tünettel jelzi.

 „Volt egy olyan másfél év is, amikor nem volt munkám, így otthon rajzoltam, hogy fejlesszem magam. Mivel azt tudtam, hogy mit akarok csinálni, egyfolytában gyakoroltam, hogy amikor jön a lehetőség, felkészült legyek szakmailag. Nem volt rendszer az életemben, a nappalok és az éjszakák teljesen összecsúsztak. Hajnalban feküdtem le, és délután keltem. Igazából soha nem aludtam ki magamat” – emlékszik vissza az időszakra, amit ma már a háta mögött tud. „Egy idő után észrevettem magamon, hogy kiestem a hétköznapokból. Napok teltek el úgy, hogy nem beszéltem senkivel. Olyan is volt, hogy egyik nap, amikor „kimerészkedtem” a nagyvilágba, és összefutottam egy ismerőssel, azt vettem észre, hogy nehezen kommunikálok.” Ez volt az a pont, ahol István komolyan megijedt, hogy valami baj van. „Az alvásmegvonásból származó alvásigény negatív hatással van az éberen töltött időszakra is: az egyén ingerlékeny, fáradt, figyelemzavaros lehet, melynek következményeként jelentős teljesítménycsökkenés vagy akár a fokozott balesetveszély is előfordulhat” – erősíti meg a szakértő.

A helyzetből a kiutat egy munka jelentette Istvánnak, ami ugyan nem járt sok pénzzel, de lett napirendje végre. A mai napig van olyan, hogy a fix állása mellett dolgozik egy-egy projekten, és akkor éjszakázik, de most már figyel arra, hogy legyen ideje a pihenésre is. „A sok éjszakázást nem lehet büntetlenül megúszni” – összegzi tapasztalatait. Mindenképpen ügyelni kell tehát arra, hogy iktassunk be pihenőket napjainkba, és ne sajnáljuk az időt az alvásra, még akkor sem, ha fiatalok vagyunk, és azt gondoljuk, a szervezetünk mindent kibír.