Mágikus számok
A kabbala a középkori misztikus filozófiai irányzatok révén az európai kultúrának is részévé vált, és a számok rejtélyét Püthagorásztól Nostradamuson át Jungig nagyon sokan kutatták. A kabbalisták és a numerológusok szerint minden szó, minden betű leírható számokkal, és a számok tanulmányozása révén megismerhetjük a jövőt, sőt: egy ember személyisége is leírható velük.
De mi is az a kabbala?
Az „átvesz, kap” gyökerű kabbala szó Raj Tamás néhai főrabbi szerint olyan hagyományra utal, amelyben az elmélyülés, az ihlet révén Isten kegyelméből részesül az ember – miközben e misztikus tudomány birtokában önmagára és a világra is kapukat nyit. Az elméleti kabbala 32 szövegértelmező módszere közül a legismertebb a gematria, azaz a betű- és számmisztika.
Nos, ennek az ókori eredetű titkos tudománynak a morzsái szétszóródtak a világban, részévé váltak a mindennapjainknak, és néha eltorzítva, helyenként népi megfigyelésekkel és naiv bölcsességekkel vegyítve, kialakult a számokkal kapcsolatos, egyfajta általánosan elfogadott kép – amely, persze, kultúrkörönként eltérő lehet.
A számok jelentése
Az 1-es szám például általában az ősi egységre, Istenre, és a világegyetemre utal – ám Kínában baljóslatú szám. A 2-es a jó és a rossz megkülönböztetésére szolgál, a női és a férfi princípium jelenik meg benne, illetve a taoista filozófiában a jin és a jang egymással szemben álló, mégis egymást kiegészítő szimbóluma.
A 3-ast a japánok szerencsétlen számnak tartják – ugyanakkor az európai kultúrában ez a tökéletesség száma, a rend, az erkölcs jelképe. A középkorig úgy tartották, hogy a világot három alapelem: a tűz, a víz és a levegő alkotja. A katolikus hit a Szentháromságot vallja, de a népi babona is gyakran használja a hármast: háromszor kell kopogni a fán alulról felfelé, hogy el ne szalasszuk a szerencsét. A népmesékben is gyakran megtalálható a három testvér, a három kívánság – és, ugye, három a magyar igazság…
A 4-es a rend száma: négy évszak van, és Krisztus működését négy evangélista írta le – ám Ázsiában ez az egyik legbaljóslatúbb szám, mivel kiejtése hasonlít a „halál” szóra, ezért az épületek többségében nincs negyedik emelet, az autók rendszámában sem szerepel ez a szám, és a távol-keleti repülőjáratokon az ülések között a 3. sor után az 5. következik…
Akad olyan történelmi esemény, amelynek a dátuma valóban hordoz némi különös tartalmat.
1764. január 7-én a Madéfalva nevű erdélyi településen gyűltek össze a Mária Terézia kényszersorozása elől bujkáló székelyek, ám hajnalban a császári katonaság rátámadt a falura, és válogatás nélkül mindenkit legyilkoltak, férfiakat, nőket, gyerekeket. A kétszáz székely halottnak 1898-ban emlékművet állítottak, amelyen olvasható egy latin szó: SICVLICIDIVM, ejtsd: szikulicídium, magyarul székelygyilkosság. Ha a misztikus szónak a római számokat is jelentő betűit összeadjuk (Az első S-t kivéve mindegyik betű megfelel egy-egy római számnak, így az I = 1, a C = 100, a V = 5, az L = 50, a D = 500, az M = 1000), akkor a gyilkosság éve jön ki: 1764.
A titok feloldásához tudni kell, hogy itt az antik időkből származó, és a reneszánsz, majd a barokk korban is népszerű kronogrammáról van szó, amely sírfeliratokon, épületeken gyakran látható. A görög mitológia Kronosz nevű titánjára utaló, idő értelmű szó egyszerűen egyfajta számrejtvényt jelent: egy-egy szó, vagy akár egy mondat római számoknak megfelelő betűit összeadva egy bizonyos évszámot kapunk. A madéfalvi emlékmű 1898-as felállításakor dr. Szádeczky Lajos kolozsvári egyetemi tanár nagyon jól ismerte ezt a fajta számjátékot, és ő komponálta meg az emlékmű feliratát, épp azért, hogy a SICVLICIDIVM szó és az évszám egybeesése elgondolkodtassa az embert.
Az 5-ös is tökéletes szám: az öt érzékszervet, az öt ujjat, Mózes öt könyvét, Jézus öt sebét szimbolizálja; a számmisztikában az okkult tudományok iránti nyitottságot, a vallást és a gyógyítást jelöli.
A 6-os egyrészt a szerelem és a szexualitás jelképe, Kínában szerencseszám – de a babonás emberek kerülik, mert negatív töltetűnek tartják. A három hatos egymás mellé írva pedig kifejezetten apokaliptikus jelentéssel bír: a Jelenések Könyvében a 666 az Antikrisztus jele.
A 7-es igazi „kabala”-szám. Az ókori tudósok hét bolygót ismertek, ezért a 7-es már ősidők óta szerencsét hoz: a világnak hét csodája van, a szivárvány is hétszínű, Isten a hetedik napon pihent meg a világ teremtésekor, és a hetes a hinduizmusban is szent szám.
Ugyanakkor a katolicizmus a hét szentség mellett hét főbűnt ismer, Isten hét, bőven termő év után hét szűk esztendővel sújtotta Egyiptomot, és Krisztus a keresztfán hétszer szólalt meg…
A 7-es a legendák és népmesék legkedvesebb száma: Róma hét dombra épült, a mesék sárkányának is hét feje van, a titoknak hét pecsétje, Hófehérkének hét törpéje, nekünk hét vezérünk, akik hetedhét országon túlról érkeztek ide, a hétmérföldes csizmájukban…
A 8-as már az antik világban is szerencseszámnak számított, Keleten pedig magát a teljességet jelenti. A kínaiak szerint ez a legszerencsésebb szám, a gazdagság, a siker szimbóluma: nem véletlen, hogy a 2008-as pekingi olimpia a VIII. hónap 8. napján, helyi idő szerint 8 óra 8 perc 8 másodperckor kezdődött.
A 9-est nemcsak Kínában kedvelik, de a kilenc óriást, kilenc valkűrt ismerő skandináv és germán mitológia is központi számként kezeli. Kilenc hónapig tart az emberi várandósság, a görög múzsák is kilencen vannak. A kilences, az utolsó prímszám a végtelent is jelöli: a macskának is kilenc élete van…
A prímszámokon túl van néhány kétjegyű szám is, amelyek kiemelt jelentőségűek. Ilyen mindjárt a 10-es is, amely felséges szám, a Tízparancsolat száma. A 11-es a numerológia szerint mesterszámnak számít: aki ezen a napon született, az vezetésre termett. A 12 is fontos szám: 12 órából áll a nappal, 12 hónapból egy év, Izrael népét 12 törzs alkotta, az Olümposzon 12 görög isten trónolt és Krisztusnak 12 apostola volt. Egyes feltételezések szerint létezhetett egy ősi, 12-es számrendszer, ami a korábbi angol pénz- és mértékrendszerben fennmaradt; erre utalhat az is, hogy „12 egy tucat”…
A 13-as
Vitathatatlanul a legszerencsétlenebb szám, már a klasszikus időben is a halál, a pusztulás jelképének számított: a tökéletes 12-höz a harmóniát megbontva hozzáadódik egy szám, ezzel felborul a szent egyensúly. Közismert, hogy sok amerikai felhőkarcolóban nincs 13. emelet, a kórházakban 13-as kórterem, a Forma 1-ben 13-as rajtszám, és tizenhárman általában nem ülnek egy asztalhoz.
Egyes feltételezések szerint a babona eredete az, hogy az utolsó vacsorán Jézussal együtt tizenhárman ültek az asztalnál, ráadásul Jézust pénteken feszítették keresztre, innen eredne a „péntek tizenharmadika” babonája – azonban érdekes, hogy már Hammurabbi törvénykönyvéből is hiányzik a 13-as cikkely, tehát a kereszténység előtti időkben is kerülték ezt a számot. A 13-as szerencsétlen számként való kezelése egyébként csak a 19. században terjedt el.
Még nincs hozzászólás