Kapuk ég és Föld között
Az ember ősi késztetése, hogy kapcsolatba lépjen a magasabb szférákkal. A szent helyek ezt a kapcsolatot teszik kézzelfoghatóvá. Itt megszűnik az idő érzékelése, elcsendesül az elme, és olyan tapasztalások történhetnek, amelyek túlmutatnak a hétköznapi tudat lehetőségein.
Látható és láthatatlan világ
A Földön számtalan olyan pont létezik, amelyet ősidők óta különös erővel, szentséggel, gyógyító vagy átalakító energiával ruháztak fel az emberek. Ezeket a helyeket kultúrától és vallástól függetlenül tisztelet övezi. Sokan úgy tartják, hogy ezek nemcsak földrajzi pontok, hanem spirituális kapuk. Átjárók az emberi és az isteni, a látható és a láthatatlan világ között.
De mi tesz egy helyet spirituálissá? Geológiai sajátosság? Ősi legendák? Rendkívüli energiák, amelyek megmozdítják a lelket, vagy éppen a testet gyógyítják? A válasz összetett, és a kulcs talán éppen abban rejlik, hogy ezek a helyek egyszerre több szinten hatnak ránk: fizikai, lelki és spirituális síkon is.
Ley-vonalak és földhálók
Sok spirituális hagyomány szerint a Föld energiavonalakból álló hálózatán keresztül ’lélegzik’. Ezt a hálózatot gyakran ley-vonalaknak nevezik, és a fontos szent helyek gyakran ilyen csomópontokra épülnek. Stonehenge, a gízai piramisok, Machu Picchu, Chartres katedrálisa vagy a perui Nazca-vonalak mind olyan pontokon fekszenek, ahol ezek az energetikai vonalak keresztezik egymást.
A ley-vonalak egyes értelmezések szerint a Föld csakráit kötik össze hasonlóan ahhoz, ahogy az emberi test energiaközpontjaihoz meridiánok kapcsolódnak. Ahol ezek a vonalak metszik egymást, ott olyan töménységű energiamező keletkezik, amely képes hatással lenni a tudatállapotra, a test rezgésére vagy akár a spirituális élmények intenzitására.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2025. évfolyama 9. számának 24. oldalán!)
Még nincs hozzászólás