Ridikül Magazin logo

Kapszulakamra

Minden a nagymama kamrájával kezdődött. A látszólag üres hűtőszekrénnyel, és a rejtéllyel, hogyan készül szinte a semmiből pillanatok alatt valami csoda.

Fotó: Thinkstock

Az én hűtőm bezzeg többnyire roskadásig tele van, de onnan finoman szólva sem csoda jön ki, csak az épp hogy nem a saját lábukon emigráló alapanyagok. 

Be kellett látnom  – és a kutatási eredmények megerősítettek ebben  –, nyugat-európai átlag fölött teljesítek pazarlásban. Eszembe jutott egy barátom néhány évvel ezelőtti kifakadása, amikor is az egyedülállóság terhe épp egy szupermarket kellős közepén sújtott le rá elemi erővel. Feldúltan hívott fel, és közölte, a világ nem a szingliknek áll. Még a zacskós rizs is kétszemélyes, horkant fel, majd nyomatékosítva hozzátette: nézd csak meg, ránk senki sem gondol, hát hol kapsz egyszemélyes kiszerelésben bármit is?

Akkor csak mosolyogtam rajta, pedig illett volna komolyan venni, ugyanis pontosan ez vezetett a mértéktelen pazarlásomhoz.

Megoldandó a helyzetet, arra jutottam, hogy a kapszulagardrób mintájára kapszula-hűtőszekrényt és kapszulakamrát fogok kialakítani. Aki állt már hisztérikusan a gardróbja közepén azon keseregve, hogy nincs mit felvennie, pontosan tudja, hogy ennek az érzésnek semmi köze a ruhák mennyiségéhez. Az összeillő és jól variálható darabokon múlik minden, vagyis esetemben a hozzávalókon.

Egyszemélyes adag nincs, tudatos recycling viszont van, és itt lép be a nagymama zsenialitása, aki mágusként variálta az ételeket és az egészen kevés alapanyagot. Amikor gyerekként némi számonkéréssel vegyes szomorúsággal adtam tudtára, hogy szerintem üres a hűtő, legalább hatféle meleg ételt sorolt fel, ami 20 percen belül az asztalra kerül, csak választanom kell, mit ennék.

A kapszularendszer – bár ezt a nagymama ilyenformán sosem nevesítette – lényege a kevés, jól variálható alapanyag, és némi tudatosság. Összeszedtem hát, mik a kedvenc, gyorsan elkészíthető ételeim – a nagymama repertoárjából szerencsére megunhatatlan mennyiséget sikerült papírra vetnem –, hétköznapokon ezekkel operálok, hétvégén pedig jöhet a flancolás, akkor úgyis többen vagyunk, elfogy minden.

A mérleg pedig: az utóbbi két hónapban minimálisra csökkentettem a szemetesben landoló ételek számát, a hűtőm pedig egészen szellőssé vált, mégsem hisztiztem azon egyszer sem, hogy nincs mit főzni.  

Címkék: pazarlás, környezettudatosság, szingli háztartás, takarékos főzés, kapszulakamra, ne dobj ki ételt

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!