A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Író apák, irodalmár fiúk

Híres apának írástudó gyermeke örökli a készséget - de vajon a tehetséget is? Erre a kérdésre kerestük a választ két irodalmi példa: Arany László és Hunyady Sándor sorsát vizsgálva.

Arany János a családjával
Fotó: Wikipédia

Nehéz pennát ragadnia annak, akinek apja a 19. századi magyar irodalom ünnepelt költője, neves író, műfordító (Arany János, 1817–1882), keresztapja pedig a hős magyar költő, forradalmár Petőfi Sándor (1823–1849). Ez a kettős teher nehezedett Arany László (1844–1898) életére és pályafutására, amivel nem is akart birokra kelni: az irodalom őt népmesekutatóként, esszéíróként, műfordítóként ismeri.

A politikai háttér és az irodalmi élmények mellett természetesen nagy hatást gyakorolt rá apja is, akitől elsősorban az anyagiak iránti józan felelősséget, és a kötelességtudatot tanulta meg. Így, noha már négyévesen bekerült a magyar irodalomtörténetbe – Petőfi hozzá írta a jól ismert Arany Lacinak című versét –, jogász lett, majd idővel bankigazgató.

Huszonhét évesen egy pályázatra küldte be – névtelenül – legismertebb művét, A délibábok hőse című verses regényt. Főhősének – Juhász Ferenc megfogalmazásában „a hitek halottjának”– sorsában a 19. század hatvanas éveiben felserdült nemzedékek tragédiáját, elsősorban szalmaláng-lelkesedét, s ennek törvényszerű kudarcát írta meg. Irodalomtörténészek szerint senki olyan teljességgel nem fejezte ki a kiegyezés után élő magyarok belső ellentmondásait – a lemondó beletörődés és a lázadó dac közti ingadozást –, mint Arany László e művében.

Ezután írt még néhány verset, kritikát, tanulmányt, fordított és gondozta 1882-ben meghalt apja hagyatékát: kiadta többek között az Őszikéket. Arany János e késői lírája sok tekintetben ellentéte korábbi életművének, ahogy ezt Komlós Aladár sarkosan meg is fogalmazta: „…Mikor 77-ben újból megszólal, a hazafias probléma helyett egy érzékeny, beteg öregúr fanyar privátlírája hangzik a lantján. Az utolsó nemzeti bárdból így lesz az első dekadens: Pest egyik első költője, aki kedvetlenül nézi a fejlődő főváros visszás jelenségeit”.

Arany László ötvennégy évesen halt meg: tífusz, tályog vagy vérmérgezés következtében – a korabeli híradások ellentmondóak.

Mintha egy Hunyady-novella elevenedne meg: a Budapesten már neves író-újságíróként jegyzett, huszonhét éves Bródy Sándort (1863–1924) felkérik, hogy írjon egy kolozsvári színházi bemutatóról. A jóképű zsurnaliszta, és a főszerepet játszó gyönyörű, tehetséges színésznő, Hunyady Margit (1854–1906) első pillantásra egymásba szeret. Így a rövidre tervezett szakmai látogatás közel kétévesre nyúlt. A szenvedélyes szerelemből pedig megszületett törvénytelen gyermekként Hunyady Sándor.

Gyerekkora biztonságát, a nemesi családját önként otthagyó, a művészi életet tudatosan vállaló, határozott, művelt anya és a hétköznapi józanságot képviselő nagyanya biztosította. Tizennégy évesen vesztette el anyját, ekkor került teljes apai felügyelet alá, a Bródy-házaspár azonban inkább vendégnek tekintette. A kamasz írók, művészek, éjszakai bohémek között élt, ők csiszolták elméjét.

Zaklatott életmódja következtében tizenhét évesen öngyilkosságot kísérelt meg. Apjához hasonlóan neki sem volt erőssége a takarékoskodás, és sokat szenvedett imádott apja szeszélyes természetétől is. Noha színműveket is írt, az irodalomtörténet novelláit tartja életműve legértékesebb darabjainak, stílusuk finoman pszichologizáló anekdotizmusa, és találó jelzői miatt. „Legalább tíz olyan novellát írt, amelyet egyetlen kritikus sem tud megkarcolni. De az idő sem” – írta Illés Endre. Ezek közé sorolja Illés például a Bakaruhában, a Lovagias ügy vagy a Kártyaaffér hölgykörökben című novellákat.

Betegségeiről Hunyady csak az orvosaival beszélt. Szervezete – melyet megterhelt a kamaszkori öngyilkossági kísérletből a tüdejében maradt golyó is – 1942. október 10-én adta fel a küzdelmet.

Címkék: híres, író, irodalom, apa-fiú kapcsolat, öngyilkossági kísérlet, kiegyezés, arany lacinak, bohém élet, a délibábok hőse

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!