Higgy, és jobban lehetsz!
Persze, a hit természetével ellentétes, hogy érdekből gyakoroljuk. Érdekből, azt hiszem, nem is lehet őszinte elkötelezettjévé válni sem a vallásnak, sem a spiritualitásnak. Egyelőre elég, ha nyitunk magunkon egy kis ablakot, hogy beszivároghasson az új információ: a hit gyógyítja a lelket.
A kezdet kezdetén az ember rádöbbent, hogy bizony meg fog halni. Ha tetszett, ha nem, el kellett fogadnia ezt a tényt, hisz nap mint nap bebizonyosodott, hogy a halál létezik, és elkerülhetetlen.
Két választása volt tehát az embernek. Vagy haláláig kínozta és szorongatta magát az elkerülhetetlen végtől rettegve, vagy pedig bízni kezdett egy hatalmas, erős, láthatatlan mindenhatóban, aki majd egyengeti az ő sorsát.
A hit gyógyít
Csakhogy itt nem ér véget a történet. Amióta a Földön élünk, legtöbbünknek van hite. Hiszünk a bolygók sorsalakító hatásában, a Nap gyógyító erejében, totemek védelmében, félistenekben, istenekben, angyalokban, vagy egyszerűen Istenben.
És közben rájöttünk, és tudományos eszközökkel bizonyítottuk, hogy a hitünk nem valami mesebeli abrakadabra, hanem valóságos ereje van. Sorsfordító és gyógyító ereje.
Hatalmas és láthatatlan
Számos kutatás bizonyítja, hogy azok az emberek, akik megélik a spiritualitásukat, kevésbé aggodalmasak, kevésbé betegszenek meg kardiológiai kórokban, rákban, ritkábban migrénesek és depressziósok. Egyszóval egészségesebben és boldogabban élnek.
A spiritusz szó jelentése lélek és lélegzet. A két szó tehát szorosan összefügg. A lassú, mély légzéskor érzett lelki nyugalom már önmagában bizonyítja, hogy a lélek és lélegzet összekapcsolódik. A varázslatos magyar nyelv a halált is ekképp jelzi: aki elmegy, az kileheli a lelkét.
A spiritualitás értelmezése sokféle. Van, aki a valláshoz köti, és egy magasabb létezővel való kapcsolatot lát benne, van, aki a természethez, a kozmoszhoz való kapcsolódást éli meg, és akadnak, akik paranormális jelenségekhez kapcsolják. Abban viszont megegyeznek ezek az elképzelések, hogy a spiritualitás minden esetben kapcsolódást jelöl valakihez vagy valamihez, ami magasabb rendű és láthatatlan.
Mit okoz az agyunkban a hit?
Neuropszichológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy egy spirituális élmény megélése közben számos agyterületünk aktívabb, mint egyébként, tehát nem csak egyetlen agyterületet mozgat meg az inger. Vagyis a spirituális élményért nem csak egy agyterület felelős, hanem számos agyi régió, amelyek az észlelésért, kognícióért, az érzelmekért, a testreprezentációért és az éntudatért felelősek.
Arra a kérdésre ugyanakkor nincs válasz, hogy vajon az agyunk képes-e felfogni a létező spirituális élményeket, vagy éppen ellenkezőleg, az agyunk neurokémiai folyamatai idézik elő magukat a földöntúli élményeket bennünk.
Még a neuropszichológusok sem zárkóznak el attól a lehetőségtől, hogy az agyunk csak reagál és befogadja egy másik metafizikai létezés ingereit. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy ezek az élmények csupán az agyunk működésének melléktermékei.
Az életnek értelme van
Egy nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy mind a vallásos, mind pedig a spirituális egyének magasabb érzelmi jóllétet mutattak nem vallásos társaikhoz képest. Hansong Zhang, az Észak-texasi Egyetem munkatársa arról számolt be, hogy az amerikai lakosságban a felnőtt populáció mintegy 27 százaléka gondolja magát spirituálisnak, ami viszont nem azt jelenti, hogy bármilyen vallási közösséghez is tartozna.
Ezen elgondolásból szerették volna a kutatók megvizsgálni azt, hogy azok az egyének, akik nem voltak sem vallásosak, sem pedig spirituálisak, hogyan teljesítenek különböző pszichológiai teszteken. Olyan felnőtteket vontak bele vizsgálatukba, akik vallásosak voltak, vagy nem vallásosnak, de spirituálisnak definiálták magukat, végül pedig olyanokat, akik egyik csoportba sem tartoztak.
A vizsgálat arra mutatott rá, hogy a hagyományosan vallásosak és a nem vallásos, de spirituális egyének sokkal magasabb pontszámot értek el az élettel való elégedettségi skálán. Emellett ezek a személyek pozitívabban álltak az élet különböző kérdéseihez, miszerint az életnek valóságos célja, értelme van.
Híd a szakadék felett
„A hit nem más, mint biztosíték nélküli bizonyosság, szilárd belső eltökéltség valamiről, amelyről biztos tudással nem rendelkezünk. Híd, amely a jelent a jövőtől elválasztó szakadék felett ível. Hajtóerő, amely nélkül elérhetetlenné válnak céljaink, fejlődésünk, vagy éppen gyógyulásunk.
A hit tartalma egyben meghatározza célját, és ereje pedig megmutatja, mekkora energiát vagyunk képesek e cél érdekében mozgósítani. Gazdag és csodálatos ívet írt le az emberiség e téren az elmúlt több tízezer évben. Ennek panorámáján végigtekintve, talán érthetőbbé válnak a mai gyógyítás különböző irányzatai, ezek tendenciái.”
Forrás: pszichoforyou.hu
„Az istenkérdéshez való tisztességes közeledésnek a formája az, ha az ember nem állítja, hogy létezik. Azért nem állítja, mert úgysem tudja bizonyítani, nem csak másnak, de magának sem. (…) Az utóbbi kétszáz év valamirevaló elméi egész életüket abban a kétségbeesett magányban töltötték, hogy megpróbáltak nem kapaszkodni Isten létezésének a feltételezésébe. Ebből egyébként nem következik, hogy Isten, vagy amit így hívunk, nincs, de abban egész biztos vagyok, hogy tisztességesebb és magamra nézve gyümölcsözőbb, ha nem tételezem, mint ha tételezem.”
Kornis Mihály
Még nincs hozzászólás