A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Fájdalmat okoztam. Na és?

Nem vagyunk egyformák. Együttérzőn vagy érzéketlenül reagálunk a többiek örömére, fájdalmára. A két véglet közt rengeteg átmenet van.

Fotó: Shutterstock.com

Az együttérző, vagyis empatikus ember érzelmi intelligenciája magas. Az empátia ugyanakkor nem függ az intelligenciától. Hogy egy párkapcsolat két szereplőjében mennyire él az empátia, meghatározza a kapcsolat jövőjét, élettartamát.

Általában a férfiakat szokták azzal vádolni, hogy mintha nem is lennének érzéseik. Pedig a szikár viselkedésük legtöbbször nem az érzelmi képesség hiányának eredménye, csak a szocializáció műve, egy férfi ugyanis a társadalmi elvárások szerint nem sírhat, nem nyafoghat, nem bújhat, miközben a ’zord külső’ mögött éppolyan mélyen képes érezni, mint a nő. 

Érezni, mit érez a másik

Buda Béla pszichológus szerint „az empátia a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába. Ennek a beleélésnek nyomán meg tud érezni és érteni a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban direkt módon nem fejez ki, és amelyek a társas érintkezés szituációjából nem következnek törvényszerűen.

A megérzés és megértés fő eszköze az, hogy az empátia révén a saját személyiségben felidéződnek a másik érzelmei és különféle feszültségei. Ezt úgy is ki lehet fejezni, hogy a személyiség beleéli, mintegy a másikba vetíti önmagát.”

A szülő az érzéseivel tanít

Fotó: Shutterstock.com

Az empátia tanulható, fejleszthető. A kisgyermek empatikus fejlődésében jelentős szerepe van a szülői nevelésnek. Thomas Gordon pszichológus szerint a szülői támogatás és a gyermek empátiára való képességének kapcsolata a szociális tanuláselméleten keresztül is magyarázható: a segítőkész, támogató szülők példaképként szolgálnak a gyermekek számára, akik így empatikusabbá válnak.

Ugyanakkor az empátiás képesség személyiségfüggő: vannak jó és kevésbé jó empátiás készségű emberek. De ez nem jelenti azt, hogy a készség ne lenne fejleszthető, például sokat segít ebben az irodalom, a művészet. A történet vagy a műtárgy kifejezi az alkotó érzéseit, melyet a közönség dekódol, és katarzist él át.

Az empátia függ az ember pillanatnyi lelkiállapotától is, hiszen gondokkal, fájdalmakkal telve nehezen tudunk a másik ember hangulatára figyelni.

Néha fáj

Fotó: Shutterstock.com

A családi környezet sokat alakít a gyermek empatikus fejlődésén. Ha például empatikusnak lenni, együtt érezni fáj, mert a szülők szenvednek egymás mellett, vagy mert a nyílt agresszió jelen van a mindennapokban, a gyerek megtanulja, hogy együtt érezni a szenvedő szülővel nagy lelki fájdalmat okoz, így inkább elhatárolja magát.

De nincs szükség okvetlenül bántalmazó családra, elég, ha a szülők ridegek, nem törődnek a gyerekkel, nem simogatják, nem ölelgetik. Az empátiás készség elsorvadhat akár tudatos kineveléssel, például azzal, ha büntetik az együttérzést (egy férfi nem nyivákol…), de akár a családon kívüli szociális környezet által is, jó példa volt erre a spártai nevelés szigora.

Az empátia totális hiánya…

Ha akár öröklötten, akár környezeti okból csökken az empátia szintje, az súlyos szociális zavarokat okoz. Az agy sérülése vagy veleszületett károsodása következményeként létrejöhet az empátiára való teljes képtelenség.

Az empátiára képtelen személy sokszor nem érzi kórosnak saját állapotát, gondolkodása logikus, de érzelemmentes. Ebben az állapotban felfogja más ember vagy állat örömét vagy fájdalmát, de az érzéssel azonosulni nem képes. Amennyiben pszichopátia áll az empátiahiány hátterében, előfordulhat, hogy az illető nem érti más szenvedését, vagy ha igen, tudatosan saját céljaira használja.

Egy amerikai neurológus-pszichiáter az agy CT-vizsgálata során felfedezte bizonyos gyilkos fogvatartottak agyában az amygdala (az agy empátiát érzékelő területe) hiányát vagy sérülését. Végül a saját CT-felvételét is megvizsgálta, és megdöbbenve vette észre, hogy a saját amygdalája is sérült, tehát ő is képtelen az együttérzésre.

Bár a tény kissé felzaklatta, meg is nyugtatta, mert ezek szerint az empátia hiánya nem jelenti törvényszerűen azt, hogy sorozatgyilkosokká válunk, hacsak nem szenvedünk súlyos antiszociális személyiségzavarban.

Fotó: Shutterstock.com

A pszichopátia tünetei

Érzéketlenség, felszínes és csekély érzelmi megnyilvánulás, az empátia hiánya, kegyetlenség, felelőtlenség, bűntudat hiánya, mások megkárosítása, kihasználása, manipulálása, valamint a másokkal szembeni ragadozó magatartás.

A bűnelkövetőket vizsgálva a pszichopatikus foglyok súlyosabb és erőszakosabb bűncselekményeket követnek el, mint a nem pszichopatikus fogvatartottak, és esetükben valószínűbb, hogy börtönből való szabadulásukat követően újabb bűncselekményt követnek el. Ráadásul a pszichopaták nagyobb valószínűséggel követnek el előre kitervelt, nem pedig impulzív bűncselekményeket.

(Forrás: Hare, R. D. „Psychopathy: A Clinical Construct Whose Time Has Come.”)

Megnyerő álarc

A pszichopata, vagyis az antiszociális személyiségzavarban szenvedő ember látszólag nagyon barátságos, kedves, figyelmes, intelligens, mindig azt mondja és csinálja, amit elvárnak tőle. A céljait mindig eléri, sikeres, eredményes.

Valójában pedig egocentrikus, önző, a mások feletti kontroll megszerzésére bármit hajlandó bevetni, legyen az manipuláció, erőszakos viselkedés, szex, szóbeli vagy fizikai megfélemlítés, bántalmazás. Az áldozatok sokszor csak késve ismerik fel, hogy ki bujkál a megnyerő álarc mögött.

Fotó: Shutterstock.com

Minden 100. ember pszichopata

Felmérések szerint a népesség 1 százaléka, vagyis minden századik ember szenved antiszociális személyiségzavarban, vagyis pszichopata. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy ennyi a gyilkos köztünk. A kóros állapot kialakulásáért elsősorban örökletes tényezők tehetők felelőssé, csak kisebb szerep jut a környezeti hatásoknak.

Kutatások azt mutatják, hogy az agyi központok közül az érzelmek kialakításáért felelős amygdala és a döntéshozatalban, illetve a viselkedés szabályozásában szerepet játszó prefrontális kortex érintett leginkább. Agresszív viselkedés esetén az említett központok és a környező struktúrák közti kapcsolat sérülése mutatható ki – írja Dr. Veress Dóra pszichiáter a webbeteg.hu-n.

Címkék: empátia, amygdala, pszichopátia, empátia teljes hiánya

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!