Erényöv és az első éjszaka
Történelmünk során a hölgyekkel szembeni lovagias viselkedés nem volt minden korban elvárt férfiúi magatartás, sőt!
Mint tudjuk, az is belefért a középkor erkölcseibe, hogy a feudális hierarchia felsőbb polcain elhelyezkedők alkalmasint megpróbálják kedvüket lelni az egyszerű nép ropogós, házasságkötés előtt álló hajadonjaiban.
Mint tudjuk. De rosszul tudjuk... Ugyanis a hiedelmekkel szemben írott törvény soha nem biztosította a nemes urak effajta jogát az "első éjszakára"; vagyis a "ius primae noctis" csak legenda, bár jól tükrözi a szegény sorsú nők kiszolgáltatottságát.
Ennél már csak az erényöv számít nagyobb blöffnek; merthogy a különféle múzeumokban mutogatott erényövek valamennyien hamisítványok, egykori leírások alapján feltételezett modellek! Az Orvostörténeti Múzeumban látható erényöv is csak a legendák alapján rekonstruált tárgy. Jelzik is, hogy az. Akárcsak a British Museumban, vagy a velencei Dózse-palotában kiállított hasonmásai.
A történészek szerint ez a feleségük hűségét biztosítani hivatott szerkezet a XVIII-XIX. század felvilágosult írástudóinak az agyszüleménye, akik a középkort szerették volna a valóságosnál jóval sötétebbre festeni… (Arról nem is beszélve, hogy látva ezeket a múzeumi fémöveket, egy-két nap után garantáltan vérmérgezésben pusztult volna el a viselőjük…)
Mindenesetre tény, hogy egyetlen eredeti erényövet, vagy akár egy apró alkatrészét sem sikerült eddig előásni a kutatóknak! Ellenben XIX. századi mondén lapok hirdetéseiben bizony találkozhatunk „erényövvel”: csinos kicsiny lakatokkal díszített elegáns, selyem fehérneművel – amely nem annyira a sötét középkorról, sokkal inkább az ipari korszak ízléséről (ízléstelenségéről) szól…
Még nincs hozzászólás