Döntéshelyzetben
Mit adjunk a gyerekeink kezébe? Szakmát vagy diplomát? Magasabb iskolai végzettséggel könnyebb boldogulni tétel általánosságban igaz ugyan, csakhogy bizonyos diplomák leértékelődtek és a pályakezdők nem tudnak elhelyezkedni. Ugyanakkor képzett szakmunkásokból hiány van, s nekik sokszor a pályamódosítás is könnyebb.
Diploma
Nem lehet diploma nélkül mérnök, jogász vagy orvos valaki, és több más felsőfokú végzettséget követelő munka is van. A képzés során a diák nemcsak a szakmáját sajátítja el, az általános műveltsége is gyarapodik. A munkanélküliség alacsonyabb a diplomások között, ez azonban nem minden szakterületre igaz. Aki egyetemet, főiskolát végzett, és sikerül elhelyezkednie, jobb eséllyel indul a munkahelyi versenyben, gyorsabban jut előre és magasabb pozíciókat is betölthet. A felsőoktatási lehetőségekkel foglalkozó Felvi.hu szerint a diplomások átlagkeresete 30-50 százalékkal magasabb lehet, és bizonyos tudományos címek és rangok presztízsértékűek. A továbbtanulással eltöltött idő miatt azonban a diplomások csak jelentős késéssel kezdenek el dolgozni és keresni. Aki pedig félbehagyja a tanulmányait, az egyetemen töltött időt elvesztegetett éveknek érzi majd. Az OECD vizsgálatai szerint Magyarországon minden harmadik felsőoktatásban tanuló hallgatót fenyeget a veszély, hogy idő megszakítja tanulmányait és lemorzsolódik.
Szakmai képzés
Érettségi után szakmai képzéssel rövidebb idő alatt megszerezhető a szaktudás, és könnyebb az út innen a vállalkozói világba, keresett szakmák esetén hamarabb megszerezhető az önállóság és az anyagi függetlenség. Ehhez azonban vállalkozói kedv és szervezőkészség is kell. A szakmai képzésen alapuló pálya gyorsan ívelhet felfelé, de a tapasztalatok szerint egy évtizeden belül a csúcspontjára ér és nem emelkedik sem anyagi, sem szakmai szempontból tovább. De a tanulás munka mellett is folytatható, akár felsőfokú oktatási intézményekben is, ahol előnyt jelentenek a gyakorlattal töltött évek, és a tapasztalatok. A munkanélküliség veszélye a szakmunkások esetén is fenyeget és az átlagjövedelmük alacsonyabb a diplomás kortársaikénál. De ez szakmánként és a lakóhely szerint változó.Forrás: Felvi.hu
Ha viszont egy jó asztalost keresek, gondban vagyok, mert kevés a jó szakember – panaszkodik Janza Kata, akinek pedig van rendes szakmája: titkárnő volt, mielőtt a színitanodába felvették volna. Állatorvos édesapja és ügyvéd édesanyja rendes szakmát akartak a kezébe adni, de hiába. Szerinte szinte mindegy, mit akarnak a szülők, ha a gyerek tehetséges, úgyis megtalálja a maga útját, legföljebb egy kis kerülővel.
Czeglédi Edit műsorvezető is pontosan tudta, mi akar lenni: óvónő. Ezért szakközépiskolában érettségizett, hogy még jobban megtanulja a szakmát. Az ő céltudatossága – és pályaváltása komoly bólogatásra késztette szakértőnket, Katona Melindát, aki elmondta: kellő önismeret nélkül nem lehet sikeresen pályát választani. Ha egy gyereknek megvan valamire a képessége, kellően motivált és céltudatos, akkor el fogja érni a vágyott pályát – akár a szülők ellenében is. De érthető törekvés a felnőttek részéről, hogy valami általuk biztonságosnak vélt élet felé terelgessék a gyereket. A média- és művészvilágban különösen gyakori, hogy még a sikeres szülők is megpróbálják lebeszélni a gyereket arról, hogy ezt a kiszolgáltatott pályát válassza. A stáb szinte minden tagja – de bizony a műsorvezető, Jakupcsek Gabriella is – hosszan és komolyan bólogatott erre.
Ahogy férfi vendégünk, dr. Garamvölgyi László is lebeszélte lányát arról, hogy őt követve a Rendőrtiszti Főiskolára jelentkezzen. Volt újságíró kollégánknak oktatóként is komoly tapasztalata van abban, kiből lesz jó rendőr – a kudarctűrő képességet említette elsőként.
A Ridikül adása természetesen nem adhatott választ a műsor címében feltett kérdésre, de az kiderült a beszélgetésből, hogy válasszon bármilyen pályát valaki, ha azt nem munkának, hanem hivatásnak tartja, nagyobb sikereket érhet el.
Még nincs hozzászólás