Bababarát munkahely - van ilyen?
A 21. századi munkaerőpiac egyik nagy kérdése: hogyan lehetne családbarát munkahelyeket teremteni, rendszerszinten. Próbálkozások és egyedi megoldások vannak, de a feladat még messze nincs kipipálva. Talán nem is lesz egyhamar.
Szétszakad a család, hogy mindenki eljusson a bölcsibe, oviba, különórára, hogy legyen az asztalon vacsora, otthon pedig rend és tisztaság. Anyáink is megcsinálták, pedig nem volt családonként két kocsi, néhol még egy sem, se takarítónő és ennyi gyorsan elkészíthető étel. És nem volt családbarát munkahely sem. Valahogy mégsem mondták soha, hogy milyen nehéz. Pedig nehéz lehetett – ahogy most is az.
Jó pár éve foglalkoztatja a munkáltatókat, hogyan lehetne a kisgyermekes, egyáltalán: a gyermekes anyukáknak ideális munkahelyi környezetet teremteni. Hogyan lehetne megoldani azt, hogy egy nő el tudja látni az anyai kötelezettségeit és a munkahelyi feladatait is úgy, hogy mindenki jól járjon, amikor a gyermek beteg, szülői értekezlet jön közbe, őszi, tavaszi szünet van, vagy egyszerűen csak egy keddi nap. Próbálkozások vannak, teljes megoldás egyelőre nem nagyon.
Családbarát, de hogyan?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma sokadszorra hirdette meg a Családbarát Munkahely Pályázatot, s a téma népszerűségét mutatja, hogy 2014-ben rekordszámú pályázatból választhatták ki az erre legérdemesebb cégeket. Ezek a cégek többnyire részmunkaidős, rugalmas munkaidőben vagy távmunkában végezhető foglalkoztatást kínálnak a munkavállalóknak, de van, ahol a gyeden, gyesen lévő kismamákkal fenntartott folyamatos kapcsolatot értékelték. Egyes cégeknél van gyermekmegőrzés – bár túlóra esetén ez sem megoldás –, máshol vállalati buszok segítik eljuttatni a gyerekeket az oktatási intézményekbe.
A Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének idei kutatásából az is kiderült: a rugalmas munkarend szükséges, de nem kizárólagos feltétele annak, hogy a kisgyermekes anyák visszatérhessenek a munkahelyükre. A felmérést olyan cégek bevonásával készítették, amelyek valamilyen munkavállaló-barát elismerésben részesültek, s amelyeknek a HR-igazgatói szerint a legfontosabb a rugalmas munkavégzési rend kialakítása.
A kutatásban részt vevő kismamák azonban ennél többet várnak. Ha például egy anyának 9 és 15 óra között kell bent lennie a munkahelyén, egyébként otthonról dolgozhat, akkor el tudja ugyan vinni a gyermekét óvodába, bölcsődébe, de a 16 óráig tartó értekezleten már nem tud részt venni, ez pedig stresszt okoz a számára – kimaradhat a fontos döntésekből és lemaradhat a munkafolyamatban. A felmérés szerint a kívánatos az lenne, ha ezekről a munkahelyen lehetne beszélni, és olyan megoldást kialakítani, ami minden munkavállalói csoportnak megfelel. De létezik ilyen?
2014 októberében 1 millió 900 ezer női foglalkoztatottat tartottak számon Magyarországon; az összes bejegyzett munkavállaló 4 millió 180 ezer fő.
Alternatív megoldások
Vannak már olyan munkaerő-közvetítő és fejvadász cégek, amelyek kimondottan kismamáknak kínálnak atipikus foglalkoztatási megoldást.
De sok az olyan, gyesen lévő kismama is, aki a szülési szabadsága idején dolgoz ki egy új vállalkozási tervet, tanul új szakmát, esetleg szabadúszóként vállal munkát. Utóbbi ideális lehet a kisgyermekes anyukáknak, bár akad ellenpélda is.
Judit grafikus, a fia két és fél éves. A terhessége harmadik trimeszterében otthonról kezdett el dolgozni, egyéni megbízásokat teljesített. Mikor a kisfia tizenöt hónapos lett, Judit megelégelte az önálló munkavégzést, és elhelyezkedett egy magyar tulajdonú webfejlesztő cégnél, először öt órában. Talált egy jó magánbölcsődét, majd amikor Benedek kétéves lett, és igazán hozzászokott a közösségi léthez, nyolcórás munkaviszonyra módosította a korábbi felállást. Betegség esetén otthonról végezheti a munkáját, ha bármi gond van, elengedik. A cégnek nincs családbarát minősítése, mégis úgy működik: számítógépes munkavégzés, és megbízható munkaerő esetén a home office szisztéma nem okozhat gondot.
Katáéknál más a helyzet. Kisebbik gyermekük óvodás, a nagyobbik első elemis. Kata szereti a szakmáját, marketingesként dolgozik egy francia tulajdonú reklámügynökségnél: egymást követik a kampányok, rendezvények, túlórák. A munkahely, bárhogy is próbálkozna, kampányidőszakban nem lehetne családbarát – egy nap csak 24 órából áll. Ez gondot okozna, ha Kata kommunikációs tanácsadóként dolgozó férje nem maga osztaná be az idejét. De ő szervezi, így, ha kell, elmegy a gyerekekért, ha kell, otthon marad, és onnan dolgozik, vagyis segít. Minden nap kitalálják, hogy legyen a következő, de mindig közösen.
Ez a másik megoldás: a munkamegosztás. Ebben pedig egy cég aligha vállalhat szerepet. Inkább az apuka mellett a nagymama. Mert ő is ott van, és várja, hogy segíthessen. Ilyen is akad, nem is kevés.
Még nincs hozzászólás