Apához megyek feleségül!
A pszichológusok tapasztalatai szerint a legtöbb nő az apja tulajdonságait keresi a partnerében. Ez akkor is így van, ha az apa nem volt éppen egy mintapéldány, sőt akkor is, ha erőszakos volt és szeretet nélküli.
Ez az összehasonlítgatás tudattalanul működik, és nemhogy segítené, de akadályozza az egészséges férfi–nő-kapcsolatot. Mert mit is várunk egy apától? Pontosabban a lelkünkben idealizált apatípustól?
Hogy megvédjen, meghallgasson, szeretgessen, megmentsen, mindezt persze mindenféle ellenszolgáltatás - és természetesen - szex nélkül. Mindezt egy felnőtt párkapcsolatban nem várhatjuk el, hiszen ott egyenlő felek vagyunk, megjelenik az adok-kapok mérlege, és alapvetően fontos a szex.
Így aztán a legtöbb kapcsolat csalódást okoz a nő számára egészen addig, míg nem tudatosul benne, hogy az elvárásai irreálisak, mert egyik férfi sem érhet fel a gyerekszemmel megítélt, mesebeli, imádott apa ideáljához.
Engem mindenki elhagy
Klaudia 27 évesen újra meg újra hasonló kapcsolatokban találja magát, melyeknek a vége mindig ugyanaz: a férfi faképnél hagyja. - Édesanyám szerint ez azért van, mert rosszul választok - mondja. - Mindig az olyan link, csavargó típusú pasikat szemezgetem ki, akik a "szemét apámra" hasonlítanak.
Apámat alig ismerem, amikor kétéves voltam, elhagyta anyámat, aztán legfeljebb csak karácsonykor meg a szülinapomon láttam. Ha le kellene írnom őt, azt mondanám, nála sármosabb, szabadabb, viccesebb embert nem ismerek.
És igen, tényleg az ilyen srácokba szeretek bele. Az első egy megrögzött motoros volt, és minden városban volt egy nője. A második jobban szerette a haverokat, mint engem. A harmadik rajtam kívül még két nőnek csapta a szelet, és mindkettőnek gyereket csinált.
Imádom az illatát!
Mi lehet a megoldás? Át kéne gondolnunk, hogy milyen tulajdonságokat tartunk legfontosabbnak egy férfiban, aztán azt is, milyen tulajdonságokkal illetnénk az édesapánkat. Ha a két lista túlságosan hasonló, akkor bingó, nagyon valószínű, hogy a választásainkat az apánk iránti rajongás irányítja.
De még így is hiába próbálunk okosak és tudatosak lenni, hiszen a hormonjaink is csapdát állíthatnak. A Chicagói Egyetem orvosai felfedezték, hogy a nők azokat a férfiakat tartják vonzónak, akiknek természetes illata hasonló az édesapjukéhoz. A kísérlet során 49 nőt kértek fel, hogy szagoljanak meg néhány trikót, amit két egymást követő éjszakán más-más férfiak viseltek.
Az így kiválasztott férfiakat genetikai vizsgálatnak vetették alá, és megállapították, hogy jellemző összefüggés van az adott férfiak immunrendszerét meghatározó gének és a kiválasztó nő apjának génjei között.
Korán elvesztettem aput
- Csak néhány dologra emlékszem apukámról - meséli a 36 éves Tünde. - Minden este odaült az ágyam szélére és mesélt, végül mindig azt mondta, aludj jól, Prücsök. Volt egy nagy, bordó kardigánja, amit nagyon szerettem ölelgetni, mert olyan puha volt és bolyhos.
Miután meghalt, sokáig ezzel a pulcsival jártam-keltem, és még ma is őrzöm. Sokan gondolhatják, hogy apám hiánya miatt választottam huszonhárom évvel idősebb férjet. Lehet, hogy igazuk van, de szeretem, ahogy félt, ahogy gondoskodik rólam, mellette biztonságban érzem magam.
Jaj, csak olyat ne!
Az apától való elszakadás képtelenségéről árulkodik az is, ha egy nő szándékosan olyan típusú férfiakat választ, akik teljesen különböznek a papától. A 37 éves Gabi édesapja egy igazi naplopó nőcsábász volt. Munkája csak elvétve akadt, de a pénzt akkor se adta haza, inkább más nőkre költötte.
Gabi végignézte édesanyja évekig tartó szenvedését, éjszakánként hallgatta a zokogását, és akkor elhatározta, ő bizony sose megy hozzá ilyen csélcsap férfihoz. Már a negyedik kapcsolatán van túl, de még mindig nem találta meg a boldogságot, pedig mind a négy választottja komoly volt, magasan képzett, nagy beosztású és hűséges.
Hogy akkor mi volt a baj? Valószínűleg az, hogy Gabi sosem a szíve szerint választott, hanem görcsösen olyan férfit keres, aki nem hasonlít az apjára. Ha elengedné a gyerekkori fájdalmait, és felnőttként a saját életét élné, nem akarna sem az apjához hasonló, sem merőben eltérő partnert keresni.
Ma is apa kis hercegnője vagy?
Jegyezd fel, hányszor felelsz igennel.
1. Kislánykoromban attól féltem, soha nem találok majd olyan férjet, amilyen az apám.
2. Szexuálisan azt a típust tartom vonzónak, aki úgy néz ki, mint régen az apám.
3. Rendszeresen keveredek olyan férfiak közelébe, akik pont olyan léhűtők/gonoszak/könyörtelenek/agresszívak..., mint az apám.
4. Azokat a férfiakat tartom érdekesnek, akiknek ugyanaz a hivatásuk/hobbijuk, mint az apukámnak.
5. Azok a férfiak érintenek meg, akik jellemükben hasonlítanak az apámra.
6. Ha olyan férfival vagyok, aki hasonlít az apámra, biztonságban érzem magam.
7. Rendszeresen belezúgok a tanáraimba vagy a főnökeimbe.
8. Néha megijedek, hogy az új pasim nem elég jó apámhoz képest.
9. Felizgat, ha egy pasi irányít.
10. Imádom a jóval idősebb férfiakat.
ÉRTÉKELÉS - Minden "igen" válasz 1 pontot ér
0–2 pont: Vigyázat, ha apánk szöges ellentéte vonz minket, talán még mindig a bűvkörében vagyunk. A dac, hogy csak azért se legyen olyan a szerelmem, mint apu, nem jelent érzelmi szabadságot.
3–5 pont: Rendben van, ha édesapánk értékeit nem tagadjuk meg, és bizonyos mértékig szeretnénk viszontlátni a partnerünkben. Ebben az esetben, úgy tűnik, nincs szó apakomplexusról, a teszt kitöltője felnőtt, érzelmileg független nőként áll a kapcsolataihoz.
6–8 pont: Nem igaz, hogy egy nagyszerű apa kislánya ne találhatna az aputól különböző, ám mégis nagyszerű férfiút magának. Át kellene gondolni, egy újabb apucit keresünk-e, vagy egy érett, szerető férfit.
9–10 pont: Az apjukat feltételek nélkül tökéletesnek tartó, idealizáló nők lelke a mai napig egy gyermeké. Itt az ideje felnőni. Talán nem ártana ehhez szakember segítségét kérni.
Még nincs hozzászólás