Amikor a lapok mesélnek - Híres naplóírók
A naplóírás lehet szembesítés, korrajz, ítélet és beszámoló, szólhat szerelemről, történelemről, vívódásról, boldogságról, vagy lehet csupán gondolatok inkoherens feljegyzése - egy biztos, olyan rétegeit mutatja meg a személyiségnek, amiket más műfaj nehezen tudna.
Az egyik leghíresebb és egyben legmegrázóbb irodalmi értékű napló Anne Frank naplója, amelyet a Frank család egyetlen túlélője, Anne apja, Otto Frank adatott ki először 1947-ben holland, majd 1952-ben angol nyelven, hogy aztán az egész világot bejárhassa a tizenhárom esztendős lány kétéves, nácik elől való amszterdami bujkálásának története. Az éppen kamaszodó lány személyes naplója – amely sokáig csak cenzúrázott változatban jelenhetett meg, megfosztva Anne szexuális bejegyezéseitől, és a nővérét, illetve édesanyját erős szavakkal illető részektől – generációknak mutatta meg a kor borzalmait, és egy család tragédiájának részleteit a németek által megszállt Hollandiában, a lehető legszemélyesebb formában.
Ezzel nagyjából egy időben íródott Márai Sándor első naplója (Napló 1943–1944), amely akár tűnhetne békeidőben írt irodalmi értekezésnek, hiszen nagy részét a Goethe, Shakespeare, Rilke, Babits, Kosztolányi, Krúdy műveiről tett szépírói benyomások töltik ki, ám a napló második rétegében az emberi tartás iszonyú hiányának hangsúlyozásával erős vádirat fogalmazódik meg a fasizmus, a magyar polgárság és középosztály ellen. Nem politikai, inkább morális állásfoglalás ez Márai részéről, miközben beszédes képet fest a korról a rá jellemző legjobb írói minőségben.
Életrajzi jegyzetek
Nagyon vonzó lehet egy rajongó számára, amikor az általa csodálattal figyelt művész gondolataiba kaphat betekintést, mert a felskiccelt elmélkedések értelmezése szabad, ezért a festett kép is alakulhat. A Nirvana frontembereként világhírűvé vált zenész, Kurt Cobain is vezetett személyes naplót. Érzékeny természete nehezen birkózott meg a sikerrel járó körülményekkel, köztudottan heroinfüggőként, depresszióval és betegségekkel küzdve élte utolsó éveit. 1994-ben holtan találták seattle-i otthonában – halálának okaként öngyilkosságot állapítottak meg. Kurt 1988-ban kezdett el naplót vezetni, meglehetősen rendszertelenül (dátumok nélkül), és egészen 1994-ig folytatta azt. Könyv alakban, Journals címen, 2002 novemberében jelent meg a Riverhead Books gondozásában, és az első helyen debütált a New York Times bestsellerlistáján.
Az utóbbi években nagyon népszerűvé vált mexikói festőnő, Frida Kahlo is megörökítette utolsó tíz évének legtöbb momentumát. Az írások mellett önarcképeket, vázlatokat és teljes értékű munkákat is tartalmazó napló magyar nyelven nem jelent meg, de angol kiadása számos formában elérhető. A feljegyzések, elmélkedések, jegyzetek sok mindent elárulnak az egészségügyi problémákkal küzdő művésznőről, olyasmiket is, amelyeket a 2002-ben készült Frida című életrajzi film sem tudott megmutatni.
Még nincs hozzászólás