A koktélruha
Emlékezetes volt az a nap számomra a kilencvenes évek végén, amikor néhány hónappal a gyermekem születése után meghívót kaptam a munkahelyemre, egy délutáni születésnapi partira.
A legjobbkor jött. Örültem, hogy újra a megjelenésemben is nő lehetek, azaz több hónapos nem alvás, és a szülővé válás kezdeti nehézségei után ismét felvehetek egy szép ruhát, komolyabban tekint rám a fodrászom, és újra elővehetem a sminkkészletemet is.
Mivel még nem sikerült visszanyernem a régi formámat, ráébredtem, hogy ruhát kell vennem. Bejártam az akkori Budapest ismertebb üzleteit, de sehol sem találtam méretben megfelelőt. Kölcsönkért ruhában mentem, ami végül jó volt, de nem igazán illett hozzám.
Ma már stílusban, fazonban, színben és méretben bőséggel találhatunk magunknak megfelelőt. Egy fekete ruhát egy díszesebb stólával – jelen esetben egy szép ágysállal – vagy egy elegáns szőrmellénnyel feldobhatunk, ami a dekoráláson kívül nagyon jól jön, ha épp a légkondicionáló alá sikerül beállnunk.
A glamour, azaz a csillogás még mindig töretlen. A maga egyszerűségében ragyogó flitteres ruha minden dekorálás nélkül varázslatos, nőies, és mindig alkalmi.
Még nincs hozzászólás