A grafológia rejtelmei
Aláírásunk a mai napig az egyik legalapvetőbb azonosítónk: igazolványainkon, szerződéseinken a kézjegyünk hitelesít bennünket. Jelentése van, és ez nem véletlen. A kézírásunk ugyanúgy kifejez bennünket, mint a mozgásunk, a mimikánk, a gesztusaink, a testtartásunk, de még az öltözködésünk is.
A grafológia a pszichológia segédtudományaként az írásmintákat vizsgálja, vagyis az egyén írásképének elemzésével jut el az emberi psziché megismeréséhez. Kitűnő emberismereti módszer, de nagyon jó önismeretei eszköz is, segít a kiegyensúlyozottabb önkép kialakításában, a problémáink, s ezáltal a világ jobb megértésében.
Mégis sokan gondolják, hogy a grafológia valami ezoterikus dolog; kevesen tudják, hogy komolyan végiggondolt, bonyolult rendszerről van szó, kipróbált, adatokon, tapasztalati úton bizonyított tudományos elemzési módszerek mátrixáról.
Egy A4-es papírra írt szövegen legalább 140 különböző jegyet vizsgálnak a grafológusok, a szövegtömb elemzésétől a margókon, a sorokon, a betűkön, a betűk összekötésén át számos mikrostruktúrán keresztül nagyon sok összefüggési módszerrel.
Zónákra osztják a betűket, lemérik az írás magasságát, szélességét, dőlésfokát, megnézik a kötésmódokat, az így létrejövő rendszerben pedig mindennek megvan a jelentése, ráadásul ezeket az értelmezéseket ősi szimbólumrendszerek alapján pszichológusok azonosították be az elmúlt százötven évben.
„Soha nem egy elemből ítél a grafológus” – mondja Katona Zsuzsa dokumentumfilm-rendező, grafológus, aki néhány éve tanulta ki ezt az emberismereti módszert, azóta a portréfilmjeihez szívesen készít grafológiai elemzéseket is – nemrég Hamvas Béla írásképét vizsgálta meg.
„A kötésmód csak egy a százból, hiszen lehet az girlandos, árkádos, fonalas, kettős ívelésű vagy szöges. Egy girlandos, kehely formájú kötésnek lehet olyan üzenete, hogy az illető nyitott személyiség, befogadó a világra, de ezt a tulajdonságát ugyanabból az írásmintából még sok más jelnek meg kell erősítenie.”
Kevesen gondolnák, de a grafológia nemcsak a jellemünkről, az aktuális érzelmi állapotunkról árulkodik, hanem arról is, ha adott esetben problémáink adódnak az adott szöveg megértésével vagy épp leírásával.
„Minden ember egyedi személyiség, saját írásképpel, a kezünk által írt jelbeszéd pedig megfejthető. Ugyanakkor nagyon fontos leszögezni, hogy nem a kezünkkel írunk, hanem az agyunkkal – magyarázza a szakértő –, a kéz csak egy ingerületvezető eszköz. Többszörösen bizonyított tény, hogy azok írásképein, akik baleset miatt megtanultak a szájukkal vagy a lábukkal írni, ugyanazokat a domináns jegyeket lehetett kimutatni, mint a korábban kézzel írtakon.
A grafológia tehát nem azt vizsgálja, hogy milyen gyakorlott valakinek az írása, hanem hogy milyen irányokban tér el a megtanult írássztenderdektől. Magyarországon a Virágvölgyi-féle dőlt írást és a C-kötéses álló írást tanították az elmúlt ötven-hatvan évben, az ezektől való eltérő jegyek mutatják meg az egyéni jellegzetességeket.”
Katona Zsuzsa szerint nem áll messze filmkészítői énjétől a grafológia, hiszen ahogy a filmekben, itt is a másik ember személyisége érdekli a leginkább, és az írásminták elemzésében is szintézist kell tudni létrehozni, éppúgy, mint a forgatókönyvírás vagy a vágás során.
Ő maga a tanult módszerek közül legelőször mindig a dr. Szidnai László szakpszichológus által kifejlesztett rezonometriát választja: ez egy újfajta grafológiai mérési rendszer, ami számítógépes szoftver segítségével a méréseket kategóriákba váltja át, és a betáplált adatokból grafikonokat rajzol. Meggyőződése, hogy a rezonometria egyfajta továbbfejlesztett grafológia, mert arra kérdez rá, hogy milyen tudatalatti működések befolyásolják az írásképet.
Fontos azt is leszögezni, hogy egzakt válaszokat a grafológia nem ad. Azaz: a grafológia nem gyógyít, nem helyettesíti a terápiát. Mint segédtudomány tanácsot adhat, de ennél tovább nem mehet. Erős és mély elemzésben feltárja a személyiségjegyeket, tükröt tart, tudatosít, és szakembert ajánl, ha problémákat gyanít.
Nagy tömegekben ugyan nem olyan régóta ír az emberiség, de a barlangrajzok mellett az írás tekinthető az egyik legősibb fogalomrögzítő módszernek. Már Arisztotelészben felvetődött a gondolat, hogy az írás valamiképpen mutatja a „beszélgetést és a gondolatot”, mostanában mégis sokan elavult dolognak tartják, mondván, hogy a mai ember „elfelejt” kézzel írni, és a számítógépek veszik át ezt a szerepet.
Lehet, hogy a számítógépek egyszer majd valóban megtanulnak „kézzel írni”, tény, hogy felfutóban van a kézírás gépiesítése. Akár a saját kézírásunkat leutánozva, akár egy előre megadott karakterkészletet alkalmazva, már léteznek erre alkalmas szoftverek.
Ugyanakkor az is bizonyított tény, hogy a kézírás „csodákra képes”, például nélkülözhetetlen a finommotoros mozgások kialakításában, és a tanulásban is. Egy amerikai kutatás kimutatta, hogy a tanulás során kézzel írók jóval komplexebb esszéket írtak, mint a számítógépbe jegyzetelők.
Ennek az lehet a magyarázata, hogy a kézírás során az agy előrendszerezi és tömöríti az információt, ami így tovább megmarad. De van még egy érdekes hatása is a kézzel írt szövegeknek, amit a reklámipar is szeret kihasználni.
Nevezetesen az, hogy ha kézírással kérünk valamit a társainktól, látványosan megnöveljük az esélyt arra, hogy a kérésünket teljesítsék. Talán valahol itt kereshető a magyarázat arra is, hogy a mai napig a kézzel írt képeslapoknak, üdvözlőkártyáknak örülünk a legjobban.
Még nincs hozzászólás