A férfi örökké gyerek marad
Nohát kedves, még mindig szemtelenül fiatal, de a naiv serdülőkort lassan már elhagyó barátnőm! Bizony egyre gyakrabban jutsz sokasodó tapasztalataidból fontos felismerésekre. Már ami a férfiakat illeti. Mint tetted ezt most is. S mit mondjak, örülök neki.
Bizony a férfi nem az a hűvös és nyugodt, józan gondolkodású, a női hisztin csak békésen mosolygó lény, aki rendszerint megvárja szépen, amíg az magától elmúlik, mert ő a bölcs, az okos, és képes uralkodni az érzésein.
A valóságban a legtöbb férfi gyenge, a nőknek, sokáig az anyjának, majd a párjának kiszolgáltatott, önállótlan lény, aki egy hétig sem képes egyedül boldogulni a világban. Akit egy közönséges nátha egy hétre ágynak dönt, akinek rendszerint fogalma sincs arról, hogyan kell egy rántottát összeütni.
Arról sem sok elképzelése van, hogy a mosógépben mit és hány fokon szokás mosni. Ha egyedül hagyod, biztosan együtt teszi vízbe az alsógatyáját a farmerjével, valószínűleg eszébe sem jut beágyazni, és a ledobált cuccait a helyükre tenni.
Aligha mossa el a poharát, tányérját, amíg talál tisztát a konyhaszekrényben, miként fel sem merül benne a gondolat, hogy néha takarítani kéne. A fogrém kupakját ellenségnek tekinti, és esze ágában sincs visszacsavarni. Mire rájön, hogy a földre dobott ruha nem mászik be egyedül a szennyesládába, addigra már nincs egyetlen tiszta zoknija, inge.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2022. évfolyama 12. számának 35. oldalán!)
Még nincs hozzászólás