A férfi, aki tönkretett egy életre szóló barátságot
Hogyan válhat idegenné két barátnő, akik éveken át napi szinten beszéltek? – sóhajtott szomorúan Kata a reggeli kávéja fölött. Nem volt ebben a sóhajtásban igazi fájdalom, inkább értetlenség, némi düh és hatalmas adag fásult kiábrándultság.
Imola egy teljes évtizede volt a legjobb barátnője, és elképzelhetetlennek tűnt, hogy valaha elváljanak útjaik.
Mi is történhetett akkor?
Imola egy csupa szív, tündéri lány volt, Kata pedig segítőkész, öntudatos és nagyon őszinte. Az érettségi után találkoztak a főiskolán. Kata megdicsérte Imola pöttyös szoknyáját, mire Imola elpirult, és elhívta Katát kávézni. Az összhang egy szempillantás alatt kialakult köztük. Kiderült, hogy mindkét lány nehezen illeszkedett be a gimiben, csúfolták őket különcségükért, és mindig is vágytak valakire, aki megérti az érzéseiket, akivel egy életen át barátok maradhatnak.
Teltek az évek, Imola és Kata elválaszthatatlanok lettek, ha az egyiknek szerelmi bánata volt, tudta, hogy a másikban megértő fülekre lel, és a legszívbemarkolóbb szakítás sem volt olyan nehéz, mert ők ketten mindig ott voltak egymásnak.
Persze, azt is pontosan tudták, hogy egyszer majd megállapodnak egy férfi mellett, de megfogadták, hogy akkor sem hagyják el egymást, mert az ő barátságuk örök, egyetlen férfi sem tudja elszakítani.
És most?
Imola és Kata fél éve nem beszélnek egymással. Egy éve kezdtek távolodni, amikor Imola beleszeretett Tamásba. Mily meglepő – gondolta Kata gúnyosan. Imola minden ígérete ellenére, mégiscsak ’se hall, se lát’ szerelmes lett, s teljesen kifordult önmagából.
Az a szabad, jó humorú, kedves lány egy manipulatív, szeretethiányos, birtokló nővé vált, csak azért, mert beleszeretett egy olyan férfiba, aki az elejétől kezdve bizonytalanságban tartotta. Legalábbis Kata így vélekedett a kapcsolatukról, ez pedig szép lassan megmérgezte a barátságukat.
Tamás az elérhetetlent játszotta egy ideig, sőt az exétől sem szakadt el teljesen, Imola pedig végül a női manipuláció legsilányabb taktikájával rávette a fiút, hogy költözzön hozzá, különben szakít vele. Kata nem győzte magyarázni barátnőjének, hogy ha egy férfi menni akar, azt el kell engedni, és nem rávenni arra, hogy költözzön hozzá, de Imola személyisége addigra már átalakult egy olyan nővé, aki képtelen egyedül lenni, és kétségbeesetten kapaszkodik egy férfiba, aki kihasználja ezt a rajongást.
Azt is hozzá kell tenni, hogy Tamás fúrni kezdte Katát Imolánál, mert a fiú irigy volt a barátságukra. Legalábbis Kata így gondolta, de Imola szerint ő mindent megtett, hogy Kata és Tamás jóban legyenek. Lehet, hogy Kata csak féltékeny volt, mert tíz év után és annyi rosszul sikerült kapcsolat után, Imola végre megállapodott. Az viszont tény, hogy Kata másodszereplővé vált Imola életében, akinek többé már nem volt más témája, mint Tamás.
A sok fogadkozás, öröknek gondolt barátságot végül mégiscsak egy férfi fertőzte meg, pedig éppen az ellenkezőjére esküdtek fel. – Ha majd Tamás elhagyja, sírva fog felhívni – győzködte magát Kata, majd fásultan felsóhajtott, és arra gondolt, vajon képes lenne-e egyáltalán ott folytatni a barátságát Imolával, ahol abbahagyták.
Még nincs hozzászólás