A bíborban született üvegműves és építész
Geometrikus formák jellemzik az építész, üvegtervező Németh Kitti "Bíborlabor" márkanéven ismert, magas minőséget képviselő, üvegből készült gasztro- és ékszerkollekcióját, amely a Designerwebshop kínálatában is elérhető. A művész legszívesebben öntöttüveg-eljárással készült tárgyak és építészeti üvegek létrehozásával foglalkozik. A mérnöki precizitás a spontaneitással találkozik a kivitelezés folyamatában, amely állandó kísérletezést jelent számára.
– Pro Architectura-díjas építészként mi vitt az üvegtárgyak, üveg ékszerek tervezése felé?
– A hiányérzet és a véletlen. A fejben végzett tervezőmunkát szerettem volna kiegészíteni valamilyen manuális tevékenységgel. Tíz évvel ezelőtt Budapestről egy vidéki házba költöztem, a Velencei-tó környékére. A közel 150 éves házban volt egy asztalosműhely, melyet annak idején Cziráky gróf parádés kocsisa üzemeltetett. Később egy keramikus bérelte, amelyet végül én alakítottam üvegesműhellyé.
A tanulás egy kétnapos üvegékszer-készítő worskhoppal kezdődött, ahol az alapokat sajátíthattam el. Majd néhány hónap otthoni barkácsolást követően jelentkeztem a Design Terminal Gombold újra! pályázatára, ahol ezer jelentkező közül bekerültem az első ötvenbe. Ez elegendő lökést adott ahhoz, hogy komolyabban foglalkozzak üveg ékszerek, üvegtárgyak tervezésével.
– Milyen tárggyal vettél részt a Gombold újra! pályázatán?
– Egy matyó ékszerkollekcióval, mivel a pályázat tematikája a magyar hagyományok kortárs átértelmezése volt. Azóta is elég keresett ez a kollekcióm. Később egy magániskolában elvégeztem az üvegművesképzést, valamint több mesterkurzust is üvegtervezők számára.
– Milyen kihívást találsz az újrahasznosított anyagból készült üvegtárgyak készítésében?
– A legkülönlegesebb anyag, melyet valaha használtam, egy hagyatékból előkerült sima float üveg volt, amelyen a föld különböző ásvány- és vegyi tartalma gyönyörű irizáló réteget hozott létre.
– Hogyan egészíti ki egymást az építészet és az üvegtervezés?
– Teljes mértékben, hiszen az építészet és az üvegművesség is az összerakás művészete. Ha valamilyen építészeti problémát nem tudok megoldani, akkor félreteszem, kimegyek a műhelybe, és nekilátok valamilyen üvegtárgy létrehozásának.
Húsz éve szabadúszóként dolgozom. Időnként megtalálnak nagyobb projektek, mint például a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója, amelyért ötödmagammal Pro Architectura-díjban részesültem. Jelenleg egy harmincas évekbeli villa rekonstrukciójával foglalkozom Agárdon, ahol a komplex építészeti tervezésen kívül építészeti üvegeket – a kapunyomógombtól az ajtóbetétig – is tervezek és kivitelezek.
– Milyen gondolatiságot, elképzelést fed a Bíborlabor márkanév?
– Az elnevezés lényegében egy szójáték. Különösen építészkörökben elterjedt, hogy a tervezők labnak vagy labornak nevezik el a stúdiójukat. A bíbor a kedvenc színem, ráadásul anyukám mindig azt mondta, hogy bíborban születtem. A logóm pedig az üveg kémiai szerkezetét jeleníti meg.
– Előszeretettel használsz zen motívumokat a sushi tálakon, a geometrikus formájú ékszereken. Honnan ered ez a vonzalom a japán, a keleti kultúra irányába?
– Ázsia mindig is kedvelt úti célom volt, háromszor jártam Ladakhban, a Himalája észak-indiai régiójában. Két évvel ezelőtt egy gyerekkori élmény nyomán fedeztem fel Japánt. Nagyapámhoz, aki komoly pozíciót töltött be az Eszperantó Szövetségben, nagyon sok külföldi járt, többek között egy japán házaspár a lányukkal. Baráti kapcsolat alakult ki a lánnyal, aki az ELTE magyar szakára járt. Manapság az Oszakai Egyetem magyar tanszékét vezeti, egyébként Krasznahorkait, Esterházyt fordít japánra. Harminc év után elmentem hozzá látogatóba, aztán bejártam az országot, nagyon megszerettem a japán kultúrát.
– A letisztult formák mögött a jelentéstartalmat is szeretnéd közvetíteni?
– A kintsugi táljaim filozófiája, mögöttes története, hogy az eltört kerámiaedényeket összeragasztják, erényt kovácsolnak a hibából, a hiba kiemeléséből. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy a törés látszatát keltő tálakat tervezzek, de az üveg törékenysége miatt olyan tálakat is megformáztam, amelyek ténylegesen eltörtek. Lényegében az utam feldolgozása elevenedik meg a kintsugi kollekciómban, a számomra fontos helyszínek, utak, vízfolyások, városnegyedek szövete, térképe.
– Úgy tudom, hogy egy neves tokiói étterembe is eljutottak a sushi pálcikatartóid.
– A Sushi Saito a világ legnevesebb sushi étterme, ahová rendkívül nehéz bejutni. Jókuti András gasztroblogger visszajáró vendég, ő keresett meg azzal, hogy ajándékot vinne Saito úrnak. Így került sor arra, hogy készítettem számára két sushi tálat és két hashiokit.
– Mit gondolsz a design szerepéről a hétköznapokban?
– Némileg devalválódott manapság a design fogalma. Minden tárgyat kissé túlterveznek, még a tervezett hibákat is. Ugyanakkor izgalmas időszakot élünk Magyarországon a design terén, nagyon sok feltörekvő márkával, gondolattal lehet találkozni. Másfelől sokan eltűnnek a piacról, mert nem képesek megújulni. Építészként ellene vagyok a gyorsan múló divatnak, a felkapott trendek alapján használt anyagoknak.
– Miért csatlakoztál a Designerwebshophoz?
– A WAMP kiállítójaként értesültem a webshop létrejöttéről, nagyon üdvözöltem a kezdeményezést. Szeretek tervezni, kivitelezni, de sem időm, sem kedvem marketinggel, eladással foglalkozni. A Designerwebshop jó lehetőség arra, hogy egy szakmai felületen értékesítsem a munkáimat.
(x)
A designerwebshop.hu oldalon válogathatsz Bíborlabor egyedi és lenyűgöző termékei közül.
Még nincs hozzászólás