A Bakony rejtekén
A hajdani győri tanár, múzeumőr és nagyszerű tudós, dr. Rómer Flóris A Bakony - Terményrajzi és régészeti vázlat című munkája népszerű és könnyű modorban ismerteti az ős Bakony és vidékének természetrajzi és régészeti nevezetességeit - írja róla egyik méltatója. Rómer Flórisnak nagy tisztelője vagyok, irány tehát a Bakony, annak is egy eldugott, kicsiny települése, Ganna.
Pápáról autóbusz visz a községbe; aki messzebbről érkezik, mint jómagam, a 8-as főúton Városlődnél térjen le a 83-as útra, amiről Tapolcafő előtt kell balra kanyarodni. Útba esik Farkasgyepű, a Bakony legtisztább levegőjű települése, ahol a közeli erdőben sok éve már jártam a Csurgó-kútnál – a helyiek kissé nagyképűen vízesésnek mondják.
A Köves-patak szintkülönbségének köszönhetően zubog át a víz a sziklákon. A falu műemléki látnivalója a helység fölé magasodó több mint százéves kőtemplom és plébániakert.
Esterházy-emlékek
Van még erre számos forrás és patak, köztük a Bitva, amelyik elkíséri a vándort Gannára is. Lejt az út lefelé, az önkormányzat parkolójában állok meg, a kocsiból kilépve felmagasodik előttem a templom és mauzóleum: az Esterházy család temetkezési helye. Vajon mi döntött Ganna mellett? Talán az Esterházyak tatai, pápai és csákvári birtokainak viszonylagos közelsége, vagy az, hogy a település szinte elvész a Bakony rengetegében?
A török által felégetett községet, amelyet már 1171-ben megemlítik eleink mint a közeli Bakonybél apátságához tartozó települést, Mária Terézia 1748-ban ajándékozta az Esterházy családnak. Esterházy Miklós 1808–1818
Hazafelé menjünk át Németbányán keresztül Bakonybélre megnézni az 1018-ban alapított Szent István-monostort, Szentkút kápolnáját és kálváriáját. Ejtsük útba a jellegzetes bakonyi háztípust képviselő tájházat, majd térjünk be a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Pannon Csillagdájába, amely hazánk legmodernebb digitális planetáriuma.
Templomban járván ösztönösen elcsendesedem, itt a homokkőből faragott szobrok és a százkilencvenkilenc éves padsorok közt, ahol ma is miséznek – levegőt is halkan veszek. Olvastam, hogy a templom szerkezetét tűzön hajlított, gyantával átitatott gerendák alkotják, melyekhez az elmúlt évszázadokban hozzá sem kellett nyúlni. Mi mindent tudhattak a famegmunkálásról a hajdani mesterek, akik a gyönyörű faoltár készítői is voltak!
Amerikai párbaj
Az altemplomban ötvenketten nyugszanak, köztük Esterházy Péter író, akitől 2016. augusztus 2-án búcsúztak családtagjai és tisztelői. Oly fájó még a veszteség, írni is nehéz róla. A kripta kör alaprajzú, a kereszten két Krisztus van megfeszítve. Nem tudom, milyen tradíció szerint készítették így, az egyik oldalán a fehér ruhába öltözött pap az élőkért, a másikon a feketébe öltözött a holtakért misézhetett.
Mindenütt koporsók őrzik az Esterházyak földi maradványait. Esterházy Miksa, a Magyar Atlétikai Club megalapítója nem messze Esterházy Páltól alussza örök álmát. Daliás huszár főhadnagy volt, az első világháborúban kapott fejlövést, mert nem volt hajlandó elbújni a lövészárokban. Esterházy Bálint a monarchia nagyköveteként szolgált Moszkvában, és beleszeretett Kocsubej Ilona nagyhercegnőbe, akibe egy gárdatiszt is szerelmes volt. Amerikai párbajt vívtak, és Esterházy húzta a fekete golyót...
Táncsis tanító úr
A mauzóleum alatt a kisebb téren Táncsics Mihály mellszobra áll, aki a közeli Ácsteszéren született, és Gannán volt segédtanító. Úgy hírlik, az 1820-as években idegenvezetőként is működött, ő vezette körbe a mauzóleum látogatóit. A szobor mellett csörgedezik a Bitva patak, amely nem mindig ilyen szelíd, olykor ki is árad.
A Marcal folyó legjelentősebb mellékvize; forrásvidéke Németbánya felett, a Bodza-hegy északi lejtőjét felszabdaló erdős völgyek, vízmosások mélyén van, több forrásból kezdi útját. Szeretek a partját járni: Németbánya, Bakonyjákó, Ganna és Döbrönte falvakon keresztül, nagyjából Kup határáig változatos, természetes állapotában maradt meg. Hajdanán a felső folyásánál malmok is kelepeltek rajta.
Felsétálok a falu elején az útelágazásnál lévő, műemlékvédelem alatt álló, 1768-ban épült késő barokk stílusú Szent Vendel-kápolnához. Döbrönte zsákfalujához visz innen az út, Szarvaskő várának romjaihoz. Rálátni a falura, a főutcát kísérő keresztekre, a fehérre meszelt házakra – mesél a csend, nagy idők tanúja.
Még nincs hozzászólás