Terápia kutyával
Idén második alkalommal ajánlott fel különdíjat a Richter Aranyanyu díjkiosztóján a Ridikül Magazin. Az élet nehéz területein dolgozó nők megbecsülését szorgalmazó eseményen Sebők Éva fejlesztőpedagógus vehette át lapunk elismerését.
„Nehéz volt a választás, de azért döntöttünk Éva mellett, mert nem riad vissza semmitől, ha a gyerekekről van szó. Ráadásul az általa alkalmazott kutyaterápia külön melengeti a szívünket, hiszen a szerkesztőség valamennyi dolgozója nagy állatbarát” – méltatta a díjátadón főszerkesztőnk, Görög Athéna a fejlesztőpedagógust, aki olyan eredményesen végzi munkáját, hogy hozzá járni nem szégyen, hanem rang az ózdi „Bolyky suliban“.
Sebők Éva, aki sajátos nevelési igényű,közérthetőbben: tanulási és figyelemzavaros gyerekeket tanít, ragyogó arccal, örök derűjével köszönte meg az elismerést. Számára tényleg a vidámság a legfontosabb, úgy véli, a gyerekek akkor szeretnek iskolába járni, ha nem könyv alapján, hanem jó hangulatban, minden gyerek számára sikerélményt biztosítva zajlanak az órák:
„Nálunk minden egyes napon, minden egyes órán van a tanulóknak sikerélménye, még ha nem is minden úgy történik, ahogy azt előre elterveztem – összegzi a szakember a munkája lényegét. – Négy éve dolgozom az ózdi intézményben, ahol egyik kollégám hívta fel a figyelmemet a kutyás terápia lehetőségére. Kapva kaptam az alkalmon, mert úgy gondoltam, ez nagyszerű esély lenne a gyerekeknek. Korábban ilyen módszerről nem is hallottam, csak a lovas terápia eredményességéről.
Legtöbbször egy kutya jár hozzánk, Repce, a magyar vizsla, de megfordult már nálunk több eb is, akadt olyan, amelyik nálunk vizsgázott. Ezeknek a négylábúaknak szigorú feltételeknek kell megfelelniük, hogy terápiában vehessenek részt – magyarázza Éva az eljárás menetét.
– Én mint fejlesztő pedagógus összeállítom az órát, elküldöm a kutyaterapeutának, és ő teszi hozzá, amit a kutya ehhez nyújtani tud. Így alakul ki egy-egy foglalkozás. Bízom benne, hogy ezzel a díjjal mások érdeklődését is felkeltjük. Tudtommal 15-17 iskolában már alkalmazzák a kutyás terápiát. Látják, hogy lehet így is: mosolyogva, vidáman, sok-sok szeretettel.“
Sebők Éva már kicsi korától pedagógus szeretett volna lenni, talán azért is vonzotta a pálya, mert az édesanyja is az volt. Pedagóguspályája elején rögtön nehéz munkakörülmények között kezdett dolgozni, olyan gyerekekkel, akik különböző okokból a tanulásban akadályoztatva voltak: „Nagyon érdekelt, hogyan lehet a tanító munkán felül még ezen a problémán segíteni. A szakdolgozatomat is ebből a témából írtam.”
Így szerezte meg Éva a második diplomáját ezen a területen. Büszke arra, hogy pedagógusi minősítése százszázalékosra sikerült, de még fontosabb számára, hogy a gyerekek és a szülők ragaszkodnak a személyéhez: akad olyan gyerek, aki a felülvizsgálat alapján járhatna más tanárhoz, de mindenképpen nála akart maradni. Mert fantasztikus munkát végeznek, ő és a kutyák. Éva mosolygó optimizmusa ugyanis erőt ad:
„Ha mindenkinek jó, jó a gyereknek, jó a pedagógusnak, abból csak csodálatos eredmények születhetnek“ – vallja a Ridikül díjazottja.
Még nincs hozzászólás