Ridikül válogatás 2.
Három földrész dallamai a Bazilikában
Pünkösdkor az Úr azzal a képességgel ajándékozta meg az emberiséget, hogy mindenki a saját nyelvén szólalt meg – mégis minden ember megértette a többieket! Igazán szép jelkép, amely például abban a formában is megjelenhet, hogy ezúttal egy római katolikus templomban ünneplik meg az ortodox pünkösdöt.
Az ortodox pünkösd alkalmából a Szent István-bazilikában három földrész – Afrika, Ázsia és Európa – szakrális zenei hagyományából állítja össze programját a Szent Efrém Férfikar és Palya Bea, a sokoldalú és kivételes zenei adottságú énekesnő. És mivel pünkösd a nyelvek ünnepe, erre utalva ezen az estén tucatnyi különféle nyelven csendülnek fel a spirituális dalok, imák, himnuszok, a világ különböző népeitől, más-más korokból – mégis egyazon pünkösdi lelkülettel. Szokolay Dongó Balázs fúvós hangszereivel csatlakozik, és – ahogy már hagyománnyá vált – a közönség bekapcsolódhat két közös énekbe. Palya Bea új dalaiból is énekel majd, valamint kiváló magyar mesterek (Dukay, Jeney, Szokolay) kompozíciói is elhangzanak.
HÁROM FÖLDRÉSZ DALLAMAI A BAZILIKÁBAN
Szent István-bazilika, június 11., vasárnap 20.00
Piczinke póniudvar Csillebércen
A kerítésen három kíváncsi alpaka bámul kifelé kérdő arccal: na, ezek is csak kirándulók, vagy hozzánk jöttek? Amikor a bejárat felé indulunk, jól láthatóan megnyugodnak. Talán lehet valami részesedésük a bevételből? Hihetetlen élmény beletúrni egy ilyen állat sűrű, tömött bundájába, amire nagy szükségük lehet az Andok hideg hegyoldalain. Mellettük a 8-10 póni lakik, az állatsimogató sztárjai. A látogatók egy lóvakaró kefét kapnak, azzal dörzsölgetik a kisméretű lovakat, nagy szenvedéllyel. Engem egy hosszú szempillájú, nagyon kedves csacsi talál meg. Hozzám dörgölődzik, nem enged kimenni a karámból – már látom, hogy ez egy gyönyörű barátság kezdete... A szomszéd kifutóban a tavasz kezdetén született foltos kismalacok beszélik meg egymással folyamatos farkincacsóválás közepette az élet folyását. A nyuszik hátranyújtott lábbal fekszenek, ropogtatnak, a nyúlropi most mindennél jobban érdekli őket. Van óriáskonyha is a homokozóban, meg lovagolni is lehet. Csak néha hallani egy-egy anyai próbálkozást: "Gyerekek, indulnunk kell haza ebédelni!" Mire a nagyobbik fiú válasza természetesen az, hogy jó, de vigyünk haza egyet! A kis húga nem adja alább: Ne egyet, hanem mindet! A búcsúztató alpakacsapat bánatosan felsorakozik a kijáratnál, és – ne nevessenek ki – látom a szemükön a sajnálatot, hogy nem tudnak integetni.
PICZINKE PÓNIUDVAR
Budapest, XII. Konkoly Thege Miklós út 20., a Normafához közel
Még nincs hozzászólás