Babonás sportolók
Sok sportolónak van valamilyen babonája, ami nélkül esélyét sem látja a jó szereplésnek, a győzelemnek. A pszichológusok azt mondják, amíg nem lesz komolyabb kényszerűség egy-egy szokásból, mozgássorozatból vagy egyes tárgyakhoz való ragaszkodásból, addig ezek a babonák csak fokozzák a teljesítményt.
Shay Given, az Aston Villa ír kapusa minden meccsre magával visz egy üveg szentelt vizet, amit a híres lourdes-i zarándokhelyről szerez be, s ennek erejében bízva kezdés előtt meglocsolja a gólvonal mögötti részt.
Más sportág kapusai közt sem ritka a babona: Jocelyn Thibault, az észak-amerikai profi jégkorongliga egyik játékosa a kezdés előtt éppen hat és fél perccel egy adag vizet öntött a saját fejére, míg az 1985-ben autóbalesetben elhunyt svéd hokis, Pelle Lindbergh minden meccsen ugyanazt a narancsszínű pólót vette fel a mez alá, ezt mosni sem volt szabad, s a szünetekben csak egy, a hazájából származó italt volt hajlandó meginni.
Bobby Moore focista, az 1966-os világbajnok angol válogatott csapatkapitánya ahhoz ragaszkodott, hogy a csapatból ő legyen kész utoljára az öltözködéssel. Állítólag egyszer próbára is tették, s percekkel a mérkőzés kezdése előtt felbukkant az öltözőben egy csapattársa, még civil ruhában, mire Moore kényelmesen levetkőzött, majd gyorsan visszaöltözött.
A mostanában a kómából való visszatéréséért szurkoló világsajtó többször írt a Forma-1 talán legnagyobb alakjának, Michael Schumachernek arról a szokásáról, hogy csak balról hajlandó beszállni az autójába, s mindig magánál tart egy amulettet, amit a feleségétől kapott. A hétszeres világbajnok a számmisztikában is hisz, mindig ragaszkodott a páratlan rajtszámokhoz.
- Dzsudzsák Balázs focista a saját baljában hisz: először mindig erre a lábára húzza fel a cipőjét, és a pályára is mindig bal lábbal lép.
- Görbitz Anita ragaszkodik a 13-as számú mezhez. Neki ez hoz szerencsét, mert ezen a napon született
- Kótai Mihály bokszolónak először mindig a bal kezére kell felhúzni a kesztyűt, kifelé fordítva és közel egy évtizede ugyanaz a törölközője.
A 2001-es wimbledoni bajnok, Goran Ivanišević teniszező a pihenők után mindig elsőnek állt fel a székből, s figyelt arra, hogy ne lépjen a vonalakra. Goran, ha egy verseny helyszínén meglátogatott egy éttermet, és utána nyert, mindennap visszatért ugyanoda, leült ugyanahhoz az asztalhoz, és ugyanazt rendelte. Így írt erről egyszer saját maga: „Megnyertem a tornát, de nem is a siker miatt voltam igazán boldog, hanem azért, hogy végre ehettem valami mást. Néha nekem is nagyon unalmasak voltak ezek a megrögzött szokások, de szükségem volt rájuk.”
Michael Jordan, a világ leghíresebb kosarasa a meznadrágja alatt mindig azt a sortot viselte, amelyet 1982-es győztes meccsén hordott az észak-karolinai egyetemi csapatban. Jordan azért kezdett el a szokásosnál hosszabb nadrágokat hordani a meccseken, hogy ne látszódjék ki a régi egyetemi sortja – s ezzel új divatot teremtett a sportág öltözködésében.
Björn Borg svéd teniszlegendának az volt a szokása, hogy szezonkezdéskor elkezdte növeszteni a szakállát, s minden meccsén ugyanazt a Fila mezt hordta. Meggyőződése volt, hogy ezek segítették hozzá öt wimbledoni győzelméhez 1976 és 1980 között.
A női teniszcsillagok közt is akad babonás: Serena Williams hiszi, hogy bizonyos rutinszerűen ismételt mozgássorok segítik győzelemhez. Ilyen, hogy az első szerva előtt mindig ötször, a második előtt pedig kétszer pattogtatja meg a labdát. Beviszi a zuhanyozóból a gumipapucsát a pályára, bizonyos irányból köti meg a cipőfűzőjét, s ugyanazt a zoknit hordja egy-egy versenysorozat alatt.
Még nincs hozzászólás