A Czeizel-féle tehetségmodell
Abban, hogy a tehetséget nem lehet egyetlen kritérium alapján meghatározni, a kutatók ma már mind egyetértenek.
Czeizel Endre is kidolgozott 1997-ben egy olyan, többtényezős, 2 × 4 + 1 faktoros modellt, amely tanácsot ad a modern szemléletű és hatékony tehetséggondozáshoz. Az ismert szakember modelljében négy genetikai és négy környezeti tényezőt jelöl meg a tehetség forrásaként.
A kivételes szellemi teljesítményért felelős négy szellemi faktor mindegyike felbontható két részre: a veleszületett adottságokra, amelyek azután az őket befolyásoló külső hatások révén válnak képességekké. A kivételes teljesítményért felelős négy mentális faktor mindegyike tehát két részre bontható.
A környezet – a család, az iskola, a kortársak és a társadalom – adja meg azt a támogatást, amivel a tehetség képessége bontakozhat ki. Czeizel megjelöl egy sorsfaktort is, mint plusz egy tényezőt. Ez elsősorban az egészségi állapot, az életképesség, de lehet akár a szerencse is.
Czeizel Endre tulajdonképpen a háromkörös Renzulli-féle tehetségmodellt fejlesztette tovább, arra hívva fel a figyelmet, hogy a kivételes képességek belülről jövő adottságok, de a megvalósulásuk külső feltételektől függ.
Még nincs hozzászólás