Zöld hírességek - Öko sztárjaink
Környezettudatosság. A kifejezést használjuk, de valóban tudjuk, hogy mit jelent? Csak tudjuk, vagy tesszük is? Képesek vagyunk-e tudatosan átalakítani az életünket egy fenntartható jövő érdekében? Azért, hogy a kölcsönkapott Földet még unokáink unokái is használhassák. Szekeres Adrien, Monspart Sarolta és Szalóki Ági abban adnak tippeket, hogyan legyünk egyensúlyban önmagunkkal és a természettel.
A környezettudatos szemléletmód szerint a legfontosabb a természet megőrzése és a természettel fenntartott élő kapcsolat.
Öko, bio, környezettudatos
Ezek az emberi tudatba akarva-akaratlanul beépülő fogalmak szinte az élet minden területén megtalálhatóak. Vehetünk bio-piacon vegyszermentes élelmiszereket, állatkísérleteket mellőző és szintetikus anyagok felhasználása nélkül előállított kozmetikumokat, az autónkba tankolhatunk bio-benzint, sőt, járhatunk bio-zokniban és írhatunk „zöld” tollal – újrahasznosított papírlapra. A lehetőségek tárháza kimeríthetetlen. Bár a tudatos életvitelre törekvő emberek száma egyre nő, még mindig elenyésző azokhoz képest, akik figyelmen kívül hagyják ennek jelentőségét. Mert – mint minden változásra való törekvés – ez is odafigyelést igényel.
A környezettudatosság fogalma elválaszthatatlan az ipari fejlődés és az azzal járó megnövekedett szennyezés kialakulásától. Egy nemzetközi felmérés szerint a fejlődő országok, köztük hazánk lakossága is jóval környezettudatosabb, mint a fejlett országban élők. Nagymértékben felelősnek érezzük magunkat a környezeti problémák kialakulásáért, mert tudjuk, hogy negatívan hatnak az emberi egészségre és rontják az életkörülményeinket.
Ezzel szemben a fejlett országok lakói, akiknek esetenként több környezetkímélő lehetőség áll rendelkezésükre, kevésbé hajlandók alkalmazni azokat. Rájuk inkább jellemző, hogy nagy lakásban laknak, légkondicionáló berendezést használnak, több autó is van egy családban, amit gyakran egyedül használnak, és ritkán járnak tömegközlekedéssel.
Láthatjuk, hogy a Föld lakosságának egészét érintő kérdésről van szó. Mégsem kell megijednünk, mert mint minden probléma megoldása, ez is a közvetlen környezetünk átalakításával, odafigyeléssel kezdődik.
Átalakítás, odafigyelés
Van, amikor az átalakítás, a korszerű technikai megoldások nagyobb anyagi ráfordítást igényelnek – pl. építkezésnél -, hosszú távon azonban többszörösen megtérülő befektetésekről van szó. Cseh Laci otthona nagyon jó példa erre, aki nemcsak sportteljesítményével, hanem zöld szemléletével is szeretne hatással lenni a tinédzserekre. „Úgy szeretnék környezettudatos lenni, hogy ne kerüljek spártai körülmények közé, hanem jól is érezzem magam” – nyilatkozta az olimpikon, aki mindenféle újszerű környezetvédelmi technológiát használ házában, például geotermikus energiával fűt.
Legtöbbször azonban egyetlen fillér többletköltség kiadása nélkül, valóban tudatos odafigyeléssel tudunk változtatni életminőségünkön. Egyre több háztartásban terjed el az otthoni szelektív hulladékgyűjtés, mely szerint külön gyűjtjük a fém, a papír, ill. a műanyag hulladékokat. 2015-től kötelezően!
A környezetszennyező gépjárművek helyett előnyben részesíthetjük a kerékpár, ill. a tömegközlekedési eszközök használatát. Használhatunk takarékos izzókat, fürdés helyett tusolhatunk, esővízzel locsolhatjuk a kertet. Ide tartozik a hazai termékek vásárlására való törekvés is, és lehetőségünk van a használt elemeket, lejárt gyógyszereket is leadni a gyűjtőhelyre.
Hírességek a környezettudatosságról
A legtöbben az ismertségük révén szerzett befolyásukat használják fel arra, hogy minél több fórumon hirdessék a zöld életmód fontosságát, és saját életükkel példázzák, hogy nem is olyan nehéz megtenni ezeket a lépéseket. Szekeres Adrien a környezettudatos nevelés terén is a békés módszerekben, a példamutatásban hisz. Monspart Sarolta az egészséges életmód követe. Rendszeresen tart előadásokat a kerékpáros közlekedésről, a környezetvédelemről és a sport szerepéről. Meggyőződése, hogy az egészséges életmód alapja a napi energiaegyensúly és a testmozgás. Szalóki Ági több környezettudatos kampány népszerűsítésére is vállalkozott. Legutóbb az ő segítségét is igénybe vették akkor, amikor ünnepélyesen lekapcsolták Budapest díszkivilágítását.
Jó példák, klassz kezdeményezések
Egyre több óvoda és iskola fókuszál a környezettudatos gyermeknevelésre, ezért kertészkednek az óvoda udvarán, szemetet gyűjtenek a közeli parkokban, vagy éppen újrahasznosítják a szelektíven gyűjtött hulladékokat. Játékokat készítenek a wc papír gurigából, madáretetőt a pet palackból.
Ismert közösségi oldalakon gombamód szaporodnak a mindenre elszánt környezettudatos gondolkodású emberek csoportjai. A lelkes önkéntesekből álló szervezetek ily módon igyekeznek minél több emberhez eljutni. Pályázatokat írnak ki iskolák részére, konferenciákat, fesztiválokat szerveznek, ahol ismert sztárok bevonásával próbálnak minél jobban beépülni a köztudatba.
A közelmúltban látott napvilágot és egyre szélesebb körben terjed a „Garázsvásár” kezdeményezés, ami sikerének köszönhetően rövidesen kultusszá válik. Kinőtt, megunt ruhadarabjainkat, használati tárgyainkat jelképes összegért kínáljuk fel új gazdájának, az ebből befolyó összeget pedig lakókörnyezetünk korszerűsítésére fordíthatjuk. Ami pedig nem kelt el, az felajánlhatjuk jótékony célokra, így a szó szorosabb és tágabb értelmében is újrahasznosításról beszélünk, mert semmi nem megy a kukába. Ennek a kezdeményezésnek egy másik, pénzmozgás nélküli változata a Cserebörze: ahány darabot hozunk, annyit vihetünk is haza magunkkal. Így feleslegessé vált ruhadarabjaink nem válnak szemétté, környezetszennyező hulladékká.
Nem kerülhetjük meg a vízkérdést. Földünk legbőségesebb természeti erőforrása a földfelszín 70%-át borító víz. A víz egyúttal – különösen a vízkészletek alig 1%-át adó folyékony halmazállapotú édesvíz – a legritkább és legértékesebb erőforrásunk is. Elengedhetetlen, hogy takarékosan bánjunk vele otthonunkban is.
Ha még jobban szeretnénk elmerülni a témában, az interneten könnyen találhatunk erdő közepén fa tetejére épült házakat, olvashatunk egy családról, akik 1 éve nem termeltek hulladékot, van már önfenntartó falunk, és láthatjuk, hogy az építőanyagok között újra teret kap a vályog, ill. földházak építésével is népszerűsítik az ember természethez való közelségének fontosságát.