Nagy elődök, mai utódok
Az egykori magyarországi főnemesek nagy része emigrációban él, s a leszármazottak már alig beszélnek magyarul, vagy asszimilálódtak a világ más pontján. S milyen lehet egy feltaláló leszármazottjának lenni? Híres történelmi nevekkel rendelkező elődökről beszélgetünk mai utódaikkal, akiket családi történelmükről faggatunk. Kodály Zoltán is azt mondja, hogy "a kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának." Itt lesz velünk Dr. Szinyei Katalin, Maros Katinka, Pusztainé Dr. Podmaniczky Erzsébet és meglepetésvendégünk. A történetek a teljesség igénye nélkül kínálnak betekintést a nagy utód és a mai leszármazottaik életébe.
Maros Katinka, Puskás Tivadar, a telefonhírmondó feltalálójának ükunokája, divattervezőnek tanult. Tivadarnak négy lánya volt, és az egyik lány volt az ő dédnagymamája. Soha nem élt Katinka Magyarországon. A családi történetről és Puskás Tivadarról kis anekdotákat, kedves élményeket meséltek, de az sosem volt kihangsúlyozva, hogy híres volt. Ő mondta először azt, hogy "Hallom", ebből let az az internacionális kifejezés, hogy "Haló".
Puskás Tivadar Puskás Ferenc bátyja, a telefonhírmondó feltalálója. Tanulmányait Bécsben, majd a Műegyetemen folytatta. A család elszegényedése miatt nem tudta befejezni tanulmányait, így Londonba utazott, s végül Bécsben vállalt munkát. De megjárta Amerikát is, majd ezután visszatért Európába. Majd visszautazott Amerikába, ahol Thomas Alva Edisont meggyőzte arról, hogy a távíróközponthoz hasonló központ segítségével egyidejűleg több ember is használhatja a telefont. 1878-ban az ő elvei alapján valósult meg az első telefonközpont Bostonban, majd Párizsban és később a monarchia területén. 1892-ben pedig szabadalmaztatta a telefonhírmondót, amely a rádió elődje volt.
Almásy Antal, közgazdász, marketing-szakértő, Széchényi Ferenc és Wesselényi Miklós leszármazottja. Antal szülei Belgiumban találkoztak, ő is ott született, majd marketingesként dolgozott a világ legnagyobb sörgyárában, de végül visszajött Magyarországra. Nagyon szeretett lovagolni, így indítványozták, hogy hazánkban hozzák létre újra a lovaspólót, így jött létre a szövetség is.
Széchényi Ferenc, aki volt államférfi, könyvtár- és múzeum alapító, a Somogy vármegye főispánja, aki a jezsuiták iskolájában tanult, majd a bécsi Theresianumba, ahol megismerkedett a nyelvekkel, a jog- és államtudománnyal és a gazdaságtannal. Már egészen fiatal kora óta gyűjtötte a hungaricumokat. Megalapította az Országos Széchényi Könyvtár elődjét, ahova 15 000 kötetet, 12 000 nyomtatványt, 1200 kéziratot és 6000 metszetet és egyéb mást adott át. Támogatta a művészetet és a tudományt is.
Wesselényi Miklós, báró, magyar reformellenzék egyik vezetője volt. 1834-ben megjelent Balítéletekről című munkájában bírálta a nemességet és a jobbágyrendszer felszámolására is tett javaslatot. A későbbiekben a vaksága korlátozta őt a politikai életben való részvételében.
