Virtuózok
Javában zajlik az MTVA tehetségkutató műsora, ahol fiatal komolyzenei tehetségek mérik össze tudásukat.De tudjuk azt, hogy mennyi munkával, energiabefektetéssel és lemondással jár a komolyzenei pálya? Gyermekkorban kik segítenek abban, hogy ezt a karriert tudatosan építsük fel? Már kiskorban megjelenik egy bizonyos fokú eltökéltség? Mai vendégeink kiváló zenei tehetségek, kik gyermekkori kihívásaikat mesélik el nekünk. Itt lesz Illényi Katica, Varga Edit és Váczi Eszter. Meglepetés vendégünk édesapjának életét a zene mentette meg!
Heinrich Heine német romantikus költő, író a következőképpen próbálta definiálni a zenét: „Maga a zene létezése is csodálatos dolog, mondhatni maga a csoda. A gondolat és a tünemények között elterülő birodalom. Mint egy megfoghatatlan közvetítő közeg, szellem és anyag közt lebeg testetlenül, mindkettőhöz kötődve, mégis különbözve azoktól. Szellem, de szellemként kötődik az idő mérhetőségéhez. Anyag, ám anyagként nélkülözi a teret.” Sokszor mondják, hogy a zene egy világnyelv, amit mindenki megért. Ám ennek a világnyelvnek a megteremtőinek és fenntartóinak rengeteg munkássága és eltökéltsége rejlik benne. Mai vendégeink kiváló zenei tehetségek, arról mesélnek, hogy mivel jár a zenei pálya művelése.
Varga Edit, televíziós műsorvezető zenei nevelése gyermekkorában egyértelmű volt, mivel édesapja úgy tartotta, hogy ez az alapvető műveltség része. Ez ellen erősen tiltakozott, de most hálás érte. A zenetanulást önbecsülése építésére használta, formálódó személyiségét megtámogatta ez az ismeret. A néptáncot ennek érdekében abba kellett hagynia, amelyet részben lemondásként élt meg. Edit gyermekeinek nem erőlteti a zenélést, de megpróbálja nyitottá tenni őket erre.
Illényi Katica Liszt-, Artisjus- és eMeRton-díjas hegedűművész 3,5 évesen kezdett el zenélni, nincs olyan emlékképe, amikor ne zenélt volna. Játékosan vezették fel számára a zenei nevelést. Katica úgy gondolja, hogyha a szülei nem lettek volna szigorúak, akkor nem lett volna belőle muzsikus. Szerinte abból a tehetségből lesz szólista, aki mint egyéniség is érdekes. Nagyon jó tornász volt, de lemondott róla, mert nem volt ideje eleget gyakorolni.
Váczi Eszter, énekesnő szülei nem indították el a zene irányába, hanem oviban figyeltek fel rá. De hogy kötött ki a zenei pályán? Egyszer barátnőjével egy klubból kiszűrődő jazz zenét hallottak. Beültek és egy narancslé mellett hallgatták. Teljesen magával ragadta ez a műfaj, meg akarta tanulni. Természetes volt, hogy környezetében mindenki járt valamilyen hangszerre.
Póka Egon basszusgitáros, zeneszerző, a Kőbányai Zenei Stúdió alapítója. Édesapjának életét a zene mentette meg. Amerikai hadifogságba került, ahonnan menekülni szeretett volna, de elkapták és máshová került át. Ezen a helyen volt egy tiszti klub, ahol muzsikálni kezdett. Egont tehetségesnek tartották, nagymamája egyengette zenei karrierjét. Amikor nem volt rákényszerítve a gyakorlásra, akkor sokkal szívesebben ült oda a zongora elé.
Nők a zenei életben
Régen majdhogynem csak férfiak töltöttek be zeneszerzői posztot. Révész Géza kutatásában, szintén csak négy, kevésbé ismert zeneszerző nőt talált: Clara Schumann, Cécile Chaminade, Elisabeth de la Guerre és Lily Boulangert. A XVIII. és XIX. században vált kötelezővé, hogy a nők megtanuljanak zongorázni, mely a polgári és úri családok egyik követelménye volt. Alapvetően féltették a nőket, hogy a zenei karrier, elveszi őket a családtól. Ma ez a világnézet részben megváltozott.
A tehetség modellje
Motiváció az a hajtóerő, amely a tehetség egyik legfontosabb komponense. A zenei tehetségek életében minden a zene körül forog. Ott van a gondolkozásukban, az értékszemléletükben, életvitelükben. Ma egy zenét tanuló gyermeknek minden műfajt megmutatnak, mindenből kaphat ízelítőt, a paletta előtte van, csak ki kell választania saját útját, amely felé elköteleződik. Kezdetben a tehetségeket a család motiválja, majd ez önmotiváltságra vált át.
Joseph Renzulli, amerikai kutató alkotott egy halmaz-modellt, melyet később Franz Mönks, holland kutató egészített ki. A tehetség kibontakozásának faktorait keresték. Renzulli három halmazt határozott meg, amelyek metszik egymást, a metszeti pontban található a tehetség. Ahhoz, hogy tehetség valakiben meglegyen, a halmazok három feltételének kell teljesülnie: átlag feletti képességnek, a feladat iránti eltökéltségnek és a kreativitásnak. Ezt Mönks külső tényezőkkel egészítette ki, amelyek hatással lehetnek a csodagyerek tehetsége kibontakozásának mértékére. Ilyen a család, a társak és az iskola – azaz a társadalmi környezet.
