Versek mindenkor
Március 21-én, azaz ma van a Költészet Világnapja. Általános iskolában rengeteget foglalkozunk a versekkel. Hogyan lehet azt elérni, hogy felnőttkorban is ez a szeretet megmaradjon? Hogyan látják a kortárs költők a versek létjogosultságát? Hogyan befolyásolja a verses kötetek eladási arányát az internet? Egyáltalán az internet a versek szolgálatába állhat-e a népszerűsítés tekintetében? Vendégünk lesz Lackfi János, Nyáry Krisztián és Turczi István. Meglepetés hölgyvendégünk elárulja nekünk, hogy milyen nőként a költői mesterséget választani.
Versek a mindennapokban
A közösségi háló a versek népszerűsítésének a szolgálatába is állhat. Gondoljunk csak arra, amikor kedvenc versünket kellett megosztani egy közösségi hálón szereplő kihívás keretein belül. Az indítványozó Szabó Balázs énekes-dalszerző, bábszínész, költő volt, amely esemény nevezhető egy mini kulturális forradalomnak is. Az internet tehát egy jó platform is lehet a költészet népszerűsítésére.
Az etalont továbbra is a Nyugatosok művei jelentik. Egy nem reprezentatív felmérés eredménye szerint a legkedveltebb magyar költő József Attila, akit Arany János és Radnóti Miklós követ. A válaszadók véleménye szerint a közoktatásban sokkal több kortárs költőt kellene szerepeltetni.
Bármilyen műről vagy műfajról legyen szó, gondolkodjunk el azon, hogy miért is jó olvasni?! Hatalmas a választék, amely a rendelkezésünkre áll. Ahhoz hogy jól szórakozzunk, ki sem kell otthonról mozdulnunk. Az olvasás által kikapcsolódhatunk, mely során élénkül a fantáziánk és a kreativitásunk, a pozitív üzeneteket hordozó könyvek pedig képesek energiával feltölteni. Sok-sok információnak a birtokosai lehetünk. S a könyv által bárhová eljuthatunk, bárhol barangolhatunk a nagyvilágban. Hatalmas szókincsre tehetünk szert, mi több az olvasás formálja a gondolkodásunkat. Fejlesztőleg hat a helyesírásunkra és a stilisztikai érzékünkre is. Inspirál. S elfelejthetjük végleg azt a fogalmat, hogy unalom. Kell ennél több érv ahhoz, hogy könyvet ragadjunk?
