Terülj, terülj karácsonyi asztalkám!
Jó lenne, ha csak kimondanánk a varázsszót és ott teremne az asztalon a három vagy a négyfogásos ünnepi ebéd. Ezen a napon még az is kitesz magáért, aki nem feltétlenül konyhatündér. Az óriási hajtás közben, hogyan osszuk be úgy az időnket, hogy megfelelőképpen és azt tudjuk elkészíteni, amit elterveztünk? Azonban hogyan kezeljük azt, ha nem feltétlenül úgy sülnek el a dolgok, ahogy azt elterveztük? Vendégeink megosztják velünk praktikáikat: Ullmann Mónika, Szabó T. Anna és Ugron Zsolna. Meglepetés férfi vendégünk a medencén kívül a konyhában is nagyon otthonosan mozog.
Azt szokták sokszor mondani, hogy arra kell figyelni, hogy a karácsony ne a vásárlásról szóljon, Ugron Zsolna, író családjában azonban arra kellett figyelni, hogy ne a főzésről. Úgy főztek régen, mintha három napos lakodalomra készültek volna. Két étel mindig biztos a menüben: a töltött káposzta és a pisztráng. Illetve a puncs, mely eredeti receptúra alapján készül. Vissza van náluk szorítva az ajándékozás, ezért a gyerekek nagyon jól átgondolják, hogy mit is kérjenek.
Tóth Márton, a Ferencváros magyar válogatott vízilabdázója és családja abszolút hagyományőrző. 24-én halat, 25-én gyümölcsös pulykát, 26-án töltött káposztát, 27-én a maradékot fogyasztják - ez utóbbi azonban soha nincs. Marci édesapja pedig karácsonyi a bejglit készíti. Öten vannak testvérek, már négy unoka is van a családban, így 16-an vannak összesen karácsonykor. Mivel ennyire nagy a család, névhúzással döntik el, hogy ki kinek vesz ajándékot.
Honnan is ered a szaloncukor?
Magától értetődő, hogy a fánkat telerakjuk szebbnél szebb díszekkel, amelyek közül vannak, amelyek ehetőek is. Ilyen a szaloncukor. De vajon honnan ered ez a szokás? Mikortól beszélünk a szaloncukor létezéséről? Nem volt ez ám mindig így.. A szaloncukornak az őse, az ún. fondant-cukor, ami Franciaországban már a XIV. században készítettek. Magyarországra a XIX. század elején érkezett. Hazánkban, a kezdetben kézzel készítették, de a század végére megérkeztek a kétkezi munkát megkönnyítő fondantkészítő gépek. Ezek Stühmer Frigyes, hamburgi cukrászmester által alapított első magyar gőzüzemű csokoládégyárban készültek. A szaloncukrokat a Gerbeaud cukrászdában lehetett kapni. Ezeket később meg is lehetett rendelni, ahol a vevő eldönthette, hogy milyen ízesítésű szaloncukrot szeretne, milyen színű szaloncukorpapírba és milyen színű/minőségű sztaniolba csomagolva kéri. Alapvetően mindent gépek működtettek, de a legtovább a papír rojtozását végezték emberek.
