Tehetséges ez a gyerek....
Ma Magyarországon 10 tehetséges gyermekből 9 eltűnik az élet sűrűjében, anélkül, hogy a velük született többletképességekben rejlő lehetőségek a felszínre kerültek volna. Mikor, hol és hogyan derül ki, miben tehetséges a gyermek? Hogyan segítheti őt a szülő? Egyáltalán, ki számít tehetségesnek? Erről beszélgetünk Bánsági Ildikóval, L. Ritók Nórával és Vincze Lillával. Meglepetés férfi vendégünk tehetsége vitathatatlan a kulisszák előtt és mögött is
„A tehetségességnek célja van, konkrét feladatra születik meg az ember, hogy környezetét, az őt körülvevő társadalmat, az életet jobbá tegye. Az ember életfeladata azzal áll összefüggésben, ami izgalomba hozza, amit igazán szeret csinálni. Amikor egy ember a rendeltetésének, tehetségének megfelelően él, akkor kivirágzik.” Szász Ramóna gimnáziumi nyelvtanár gondolata ez a tehetségről.
A tehetség fogalmát sokan sokféleképpen próbálták meghatározni. A brit Ogilvie 1973-mas definíciója szerint ha tehetséges valaki, az kiemelkedő általános vagy speciális képességekkel rendelkezik egy szélesebb vagy szűkebb területen. Így 6 területet különböztet meg: kiváló fizikai adottságok, technikai őstehetség, képző- és előadóművészet, kiemelkedő vezetői képességek és szociális tudatosság, kreativitás és magas intelligencia. Akkori kutatásai szerint a gyermekek 5%-a bizonyult tehetségesnek.
Mai adatok szerint a népesség nagyjából 68%-a átlagos képességekkel rendelkezik. E feletti képességekkel mindössze a népesség 16%-a bír, míg kiemelkedő képessége alig több, mint 2%-unknak van.
Vincze Lilla énekesnőt fiatalon gyakran nem értették sajátos stílusa miatt, ő azonban soha nem mondott le vágyairól mások kedvéért. Ma gyermekeket és felnőtteket tanít saját zeneszalonjában. Úgy gondolja, hogy a családnak van a legnagyobb szerepe abban, hogy kiderül-e, ki mire fogékony és ki tudja-e bontakoztatni tehetségét. Pedagógusai közül az irodalomtanára volt életre szólóan meghatározó.
Bánsági Ildikó színésznő gyermekei mindketten tehetségesek. Fia, Gergely a zenében, Kata lánya a színjátszásban találta meg önmagát. Gyermekei éppen aktuális érdeklődési körét mindig megpróbálta maximálisan kielégíteni. A színésznő tehetségére általános iskola ötödik osztályában figyeltek fel. Ildikó nem a színészi pályára készült, a színpadi játék egy ideig valóban csak játék volt számára. Aztán egy pillanat alatt dőlt el benne, hogy ez az a pálya, ami életreszóló önkifejezési lehetőséget ad számára.
Tehetséggondozás Magyarországon
A tehetséggondozás története több száz évre tekint vissza, de igazi kiteljesedéséről csak a XX. században beszélhetünk. A tehetségsegítés fogalma alá tartozik bármilyen olyan tevékenység (tehetségazonosítás, -felismerés, tehetséggondozás, tehetség-tanácsadás, nevelés-oktatás), amelynek célja a tehetségügy előmozdítása vagy egy meghatározott személy, illetve csoport tehetségének kibontakoztatása, fejlesztése. Hazánk a tehetségek segítése terén nagy hagyományokkal rendelkezik: egyházi és civil szerveződések tehetségsegítő programjai, az elmúlt évtizedben támogatott Arany János Tehetséggondozó Program, középfokú intézmények, felsőoktatási intézmények tehetségsegítő programjai, tudományos diákköri mozgalom.
L. Ritók Nóra az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója, Tehetség nagykövet. A berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tizenkét Hajdú-Bihar megyei település gyermekeinek művészeti képzésével foglalkozik képző- és iparművészeti, illetve táncművészeti ágon, ezen belül grafika, festészet, kézművesség, tűzzománc, kerámia és társastánc tanszakon. Az iskola specialitása, hogy kiemelten foglalkozik a hátrányos helyzetű és cigány származású tanulók, valamint a sajátos nevelési igényű gyerekek művészeti nevelésével. Oktatásukat 2000 szeptemberében kezdték azzal a céllal, hogy a személyiségfejlesztést a művészeti képzéssel ötvözve mind szélesebb gyermektömegnek biztosítsanak alkotási lehetőséget. Számukra a művészeti képzés nem elitképzést jelent. Vallják, hogy a művészet, az alkotás fejlesztő hatása minden gyermek számára fontos és építő jellegű. Az alkotás olyan készség- és képességrendszereket fejleszt, melyekre a személyiségfejlődés szempontjából nagy szükség van, de a hagyományos általános iskolai oktatás egyre kevesebb időt és energiát fordít.
Ezért is fontos tudnunk a Tehetségpontokról, melyek elsődleges feladata a tanácsadás, a pályaorientáció, a lehetőségek, az információk személyre szabott megmutatása a tehetséges fiataloknak. A Tehetségpontok összegyűjtik és tematizálva ajánlják fel az ország és a határon túli térség minden tehetséggondozással foglalkozó szervezetének szolgáltatásait.
Jó gyakorlatok a tehetséggondozásban
A Magyar Géniusz Program egyik célja, hogy összegyűjtse és közkinccsé tegye a szakmailag megalapozott módon működő legjobb tehetséggondozó programokat. Honlapjukon azok a tehetséggondozó gyakorlatok találhatók meg, melyek a szakmai zsűri értékelése alapján bekerültek a követésre érdemes legjobb gyakorlatok közé.
Tehetségkutatás - a kihagyhatatlan
Magyarországon az első tehetségkutató műsort, a Ki mit tud?-ot 1962-ben rendezték meg. A Magyar Televízió kulturális tehetségkutató sorozata 1996-ig tíz adássorozatot élt meg. A versenyzők különböző kategóriákban versengtek egymással. A Ki Mit Tud? színpadán volt egy vasúti személykocsikat megformáló díszlet, és aki továbbjutott, az beült a "vonatba" és kinézett az ablakán. Ha ugyanabban a kategóriában a zsűri jobbnak ítélt egy újabb versenyzőt, akkor ők helyet cseréltek, és a korábbi első "kiesett a vonatból". Ma már a kereskedelmi csatornák indítják folyamatosan a tehetségkutató műsoraikat.
Szűcs Zoltán táncművész az Attraction Látványszínház alapítója. 2013-ban Szücsi és csapata megnyerte Nagy-Britannia legrangosabb tehetségkutatóját. Úgy érzi, hogy az önmagunkba vetett hit és alázat a legfontosabb abban, hogy kemény, szorgalmas munkával komoly sikereket érhessünk el.
A Tehetség Napja
A Tehetséges Magyarországért Alapítvány kezdeményezésére március 25-e, Bartók Béla születésnapja lett országszerte a Tehetség Napja. Bartók Béla a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára volt. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű. Hasonlóan magyar és magyar származású Nobel-díjasaink eredményeihez, akiknek eddigi története 1905-2002-ig tart.
A névsort olvasgatva igazán büszkék lehetünk eddigi és jövőbeni tehetségeinkre egyaránt!
