Ridikül a magyar szórványról
Morvai Noémi egy régebbi Ridikül adásban úgy fogalmazott, hogy mi magyarok kaptunk a történelem során valami pluszt is azt, hogy saját magunkkal vagyunk határosak. De vajon a határon túli magyarok milyen értékeket képviselnek? Mennyire kell harcolniuk az identitásuk megtartásáért? Azt szoktuk mondani, hogy a magyarabbnál is magyarabbak, mert nap mint nap vállalniuk kell magyarságukat és a többségi társadalomban meg kell találniuk azokat a fórumokat, ahol ápolni tudják a hagyományaikat. Erről mesél nekünk Petrás Mária, Szvorák Katalin és Csibi Krisztina. Meglepetés férfi vendégünk ugyan már Magyarországon él, de sokszor haza jár még tanítani.
Csibi Krisztina a Magyarság Házának igazgatója, néprajzkutató definiálása alapján az őshonos magyarokat nevezik szórványnak, azaz a leszakadt országrészen maradt magyarságot. Amíg a fiatalok elmennek világot látni, tanulnak és tapasztalatot szereznek, majd visszajönnek, addig ezzel nincs is probléma. Vannak olyanok, akik arra kényszerültek, hogy elhagyják szülőföldjüket és otthont kellett teremteniük egy másik helyen. A haza viszont mindig Magyarország marad. Így válik szét és alkot külön fogalmat a haza és az otthon.
Pál István "Szalonna", Liszt Ferenc-díjas népzenész Kárpátalján született, minden egyes korszakaiban másképp élte meg a szórványt. Gyermekként még nem igazán tudta mit jelent, amikor Magyarországra jött tanulni, akkor fogta fel igazán, hogy mit is jelent ez a fogalom. Szülőföldjére viszont még mindig hazajár tanítani. Van olyan tanítványa, akinek a nagyapjától tanult hegedülni és most a tanítványa nagypapájának nótájára tanítja diákját.
Merre is vagyunk a világban?
Ezek a magyar társaink más nemzetiséggel keveredve élnek együtt elszórtan. Azonban vannak azok, akik tömbmagyarságot alkotnak, ilyen például Székelyföld. Illetve meg kell említenünk a világszórványt is, amelyet diaszpórának is szokás nevezni. A világszórványban élők pedig a kényszer hatására hagyták el az anyaországot.
Az identitás nehéz kérdés egy határon túli magyarnak. A mindennapokban folyamatosan tennie kell azért, hogy elfogadják, befogadják, és helyén kezeljék a nemzetiségét. Több helyen kultúrájuk megőrzése érdekében olyan közösségeket hoznak létre, ahova a fiatalok bevonására fektetik a hangsúlyt annak érdekében, hogy az áthagyományozásról gondoskodjanak a rangidősek. Például egy-egy néptánccsoport tagjává válni hihetetlen jó érzés, beutazni Európát és büszkén vállalni a magyar kultúra kincseit!
A Magyar Szórvány Napja – november 15-én az M1-en, a Duna Televízióban, a Duna Worldön, a Kossuth Rádión és a mediaklikk.hu-n!
