ONLINE VILÁG
Egyre több fiatal egyre több időt tölt el az internet előtt. Közösségi portálokon időzik, csetel, zenét hallgat. Az új generációnak, úgy tűnik, az sem okoz problémát, hogy életének legszemélyesebb részleteit megossza távoli ismerőseivel, vagy akár teljesen ismeretlen emberekkel. Hogyan tud segíteni a szülő eligazodni a gyerekének egy olyan világban, amelyet ő maga szinte már egyáltalán nem is ért? S hogyan tudnak eligazodni az Y generáció gyermekei abban a világban, amelybe beleszülettek? Lola, Odett, Sztárek Andrea és meglepetés férfi vendégünk mondják el tapasztalataikat.
Ezredfordulós generáció
Az Y generáció kifejezést amerikai szociológusok vezették be, eredetileg az 1980-as években született nemzedék meghatározására. Magyarországon Tari Annamária azonos című könyve révén került be a köztudatba. Az Y a You Tube video-megosztó portál nevéből ered, ezért akár a You Tube nemzedék kifejezést is használhatjuk. E nemzedék tagjai az elsők, akik már az internetet működtető társadalomba születtek: egyfajta digitális bennszülöttek.
Gyakran nevezik őket ezredfordulós generációnak is. A számítógépekkel együtt nőttek fel, szinte technológia-őrültek, számítógép nélkül nem tudják elképzelni az életüket. Ugyanakkor igen gyakorlatiasak, már iskoláskorukban volt saját mobiltelefonjuk és remekül eligazodtak az interneten is. Szüleik folyamatos érzelmi megerősítést nyújtottak számukra, biztatták őket, fejezzék ki bátran gondolataikat, érzelmeiket. Ennek következtében, szabadon és önbizalommal telve nyilvánítanak véleményt a munkahelyen is. Őket nem küldték el otthonról "menj játszani!" felkiáltással. Inkább a házon belül biztosítottak számukra minden lehetőséget a szülők: számítógépes és internetes játékokat. A modern technológiában teljesen otthon vannak, azt mindennapos szükségletnek tekintik. Míg az előző generációk tudomásul vették, hogy milyen a munkahely, addig az Y generáció már maga alakítja, formálja azt.
Otthon érzik magukat a világban, hiszen sokat tudnak róla, az internetnek köszönhetően tájékozottak. Nagyra értékelik a szabadságot, a demokratikus, formalitásoktól mentes munkakörülményeket, szabályokat. Egyszerre több feladatot szeretnek végezni, inkább különböző helyekről mobiltelefonon és laptopon dolgoznak, mintsem az íróasztal mögött ülnek. Fontos számukra a személyi szabadság, valamint a virtuális közösséghez tartozás. Miközben internetes fórumokon könnyen és jól elérhetőek bármilyen üzenettel, más, hagyományos hirdetések teljesen hidegen hagyják őket. Napi ügyeiket is szívesen intézik az interneten, de fontos számukra, hogy segítséget kapjanak a pénzügyekben vagy önismeretben való eligazodáshoz.
A középkorú nemzedék
Velük szemben áll az X, vagyis a középkorú nemzedék, amelynek tagjai megtanulták működtetni a világhálót, de mivel nem születtek bele, a legnagyobb erőfeszítésük dacára is egész életükben idegenek maradnak ezen a területen. Sztárek Andreának is van profilja a facebookon, de nem használja.
Mára az Y generáció tagjai is már a harmincas éveikben járnak, és ott van mögöttük a Z, azaz Google-generáció, a mai tizenévesek, majd pedig az óvodások, a holnap fiataljai, akik messze nem kizárólag a digitális eszközök használatában különböznek. A fogyasztói társadalom gyermeke már tudja, ő maga lett árucikk a piacon. Mindenképpen el kellene adnia magát, mert örökös verseny zajlik, és neki semmiféle biztos talaj nincs a lába alatt. Ezért lóg mindig a Facebookon, mert felülírhatatlan törvény, hogy ha kimaradsz, lemaradsz, és akkor véged, mert igazi lúzer vagy. Nem mindig sikerül megérteni, hogy a mai fiataloknak sokszor nincs lehetőségük másképpen cselekedni, mert a szüleik, vagyis az X generáció által létrehozott világ préseli őket. Sokszor azt sem sikerül észrevenni, hogy a fiatalokban rengeteg erő, akarat, értékkeresés és értékre találás rejlik, legalább annyi, mint amennyi az idősebb korosztályban volt.
Az informatikai robbanás és következményei
A legnagyobb újdonság a technikai, főként az informatikai robbanás. Az információs kor gyermekei beleszületnek a virtuális térbe, és úgy értenek a gépekhez, hogy sokszor nem tudjuk követni őket. A Y és Z generációs fiatalok tapasztalatai szerint „ha nem vagyok online, akkor nem is létezem”. Ha nincs fent aktívan a Facebookon, akkor úgy érzi, nem él.
Lola négy éve van fenn a legnagyobb közösségi oldalon, van magánoldala és rajongói oldala is. Odett is fönn van a facebookon, de féltve őrzi magánéletét.
Ha munkát keres, a munkaadó a megosztott profilját nézi meg, akár egy termék leírását. Ha nem oszt meg videókat, ha nem ápolja online a kapcsolatait, leírják, az pedig elképzelhetetlen, hogy a mobiltelefont kikapcsolja. Az internet olyan mértékű nyilvánosságot hozott, amit korábban még a könyvnyomtatás sem. Ez egyszerre félelmetes és érdekes. Hatalmas mértékben megnöveli az önkifejezést is, gondoljunk itt a naplók, blogok sokaságára. Puskás Peti énekes az interneten keresztül ismerte meg barátnőjét.
Az Y generáció tagjai semmiről sem akarnak lemaradni. 90%-uk – gyakran még mielőtt kikelne az ágyból – megnézi okostelefonján az üzeneteket, e-maileket, és a közösségi oldalakat. Egy részük ezt kényszerűségnek érzi, és nyomasztja őket a függőség, hogy több időt szánnak online kapcsolattartásra, mint szermélyes érintkezésre.
Töretlenül növekszik a böngészéssel töltött idő és egyre hosszabban időzik az átlagos nethasználó mobil eszközökkel az internetre csatlakozva, főként utazáskor, várakozással töltött idő alatt, de nem ritka, hogy főzés, tv nézés vagy pihenés közben is. Évről évre nő Magyarországon az internet használattal töltött idő és egyre inkább a mobil eszközökre tevődik át a világhálón történő kommunikáció.
Az internet elterjedése a vállalkozások kereskedelmi gyakorlatát és a fogyasztók vásárlási szokásait is jelentősen megváltoztatta. Az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak a virtuális üzletek - webáruházak – a fogyasztók körében. Egyre többször tájékozódunk vásárlás előtt a világhálón fellelhető ajánlatok között. A bevásárlás egyszerűen elintézhető, a nap bármely órájában vásárolhatunk a nagy földrajzi távolság ellenére, valamint a termék kiszállítását a munkahelyünkre is kérhetjük, amellyel rengeteg időt spórolunk meg.
Magyarországon jelenleg a vásárlási hajlandóság – általánosságban – mélyponton van, az e-kereskedelem még mindig képes fejlődni. Bár még sok vásárlónak vannak fenntartásai, mind többen próbálják ki az online shoppingolást. A XXI. században a piaci szereplők számára már nem az a kérdés, hogy bekapcsolódjanak-e az online gazdaságba, hanem hogy mikor és milyen módon tegyék ezt. Egyre nő a kuponos oldalakon vásárlók száma, minden nyolcadik internetező élt már ezzel a vásárlási formával. A tipikus kuponos vásárló budapesti nő, aki jellemzően wellnesst, éttermi fogyasztást, szépségápolási szolgáltatást vásárol ilyen módon. Kipróbál új dolgokat, és közben úgy érzi, spórolt is. A kupont kínáló cégek szándéka persze túlmutat az akciókon: cél a fogyasztói kör növelése. A felnőtt magyar internetezők 13%-a – több mint fél millió ember – vásárolt már valamilyen kuponos vásárlói oldalon. A női vásárlói többlet nagy valószínűséggel abból ered, hogy az oldalakon kínált termékek, szolgáltatások között jóval nagyobb arányban találunk kifejezetten hölgyeket megszólító akciókat, ráadásul a hölgyek alapvetően nyitottabbak az akciók irányába. Biztosan így van ez?