Nem csak a húszéveseké a világ!
A társadalom öregedése, azaz az idősebb korosztályok arányának növekedése az utóbbi évtizedek egyik meghatározó társadalmi jelensége. A legutóbbi felmérések szerint Magyarországon nagyjából kétmillió-kétszázezer 60 év feletti ember él. Az aktív öregedés modellje arra irányul, hogy az idősek aktív résztvevői maradjanak a társadalomnak, keressék és találják meg a személyiségüket kiteljesítő, önértéket fokozó elfoglaltságokat, lehetőségük legyen a nagy élettapasztalatuk átadására. Ki hogyan őrzi meg szellemi és testi frissességét? Mivel tölti mindennapjait, amikor már nem a munka az elsődleges? Erről vall nekünk Monspart Sarolta, Dr. Lux Elvira és Máthé Erzsi, no és meglepetés férfi vendégünk!
„Öleljük hát az öregséget szívünkre és szeressük: tele van gyönyörűséggel, ha élni tudunk vele.” (Lucius Annaeus Seneca)
A társadalom öregedése, azaz az idősebb korosztályok arányának növekedése az utóbbi évtizedek egyik meghatározó társadalmi jelensége. A 65 éven felüliek aránya az elkövetkező évtizedekben – kisebb hullámzásokkal – az eddigieknél is erőteljesebben fog növekedni. 2050-re Magyarország népességének közel 30 százaléka lesz 65 éves vagy idősebb. A társadalmi öregedés jelensége európai és hazai szinten is jól dokumentált jelenség.
Az időskor kezdete – a jövő kihívása
A 60 év felettiek száma jelenleg kb. 600 millióra tehető a világon, és az évszázad közepére számuk akár meg is kétszereződhet, népességen belüli arányuk meghaladhatja a 20%-ot. A 80 év felettiek száma ugyanezen idő alatt a négyszeresére is nőhet, elérheti a 400 milliót, és 80%-uk az alacsony és közepes jövedelemmel rendelkező országokban fog élni. Chilében vagy Kínában magasabb lesz arányuk, mint az Egyesült Államokban, Afrikában pedig számuk 54-ről 213 millióra is növekedhet 2050-ig.
A nyugdíjkorhatárt elérő magyar férfiak még 14,3, a nők 18,3 életévre számíthattak 2011-ben. Az unióban csak néhány olyan ország van – Bulgária, Románia, Lettország, Litvánia –, ahol a nyugdíjas éveiket kezdők életkilátásai rosszabbak a hazainál. Az idős emberek Közép- Magyarországon számíthatnak a legtöbb és Észak-Magyarországon a legkevesebb életévre
Az Age UK elnevezésű civil szervezet nemrégiben készült felmérésében arra volt kíváncsi, hogy az európaiak mikorra teszik az öregkor kezdetét. Az átlag 62 évre jött ki, bár országonként kissé eltérő az eredmény. Nagyobb különbségek inkább a fiatal kor végének megítélésében adódtak: Svédországban ezt 34 évre tették, míg Görögországban 52 évre, átlagosan pedig 40 év lett. A tanulmányból az is kiderült, hogy az ötvenesek több mint fele nagyobb önbizalomról és tapasztalatról számolt be a fiatalabbakhoz képest, és kevésbé aggódtak amiatt, hogy hibát követnek el életük bármely területén.
Monspart Sarolta tájfutó világbajnok az első nő Európában, aki három órán belül futotta le a maratoni távot. Tavaly év végén ment nyugdíjba, de azóta is rengeteg feladata van. Jelenleg a Magyar Olimpiai Bizottság szabadidősportért felelős alelnöke és az Idősügyi Tanács tagja. Nyugdíjas futókört vezet a Margit-szigeten. Vallja, hogy a közös sporttevékenység egy olyan kommunikációs formát tesz lehetővé, amit korunk technikai vívmányai nem képesek helyettesíteni.
Az öregedés ötven jele
Egy biztosítási cég szakértői az öregség ötven leggyakoribb jelét gyűjtötték össze. Férfiak esetében a leggyakrabban emlegetett jelek a kopaszság, a nem kívánt szőrszálak megjelenése és a fülek megnyúlása voltak. Nőknél a nőszövetségbe való belépés, a kényelmes és nem divatos ruhák viselése, valamint a réteges öltözködés az első öregedésre utaló jelek. Sokak szerint a kulcsok, táskák és szemüvegek elhagyása, a lassú és biztonságos vezetés, valamint a rossz névmemória is az idő múlásának tudható be. A megkérdezettek szerint az ember öregségére szokik rá arra is, hogy mindig elmondja véleményét, akkor is, ha megbánt vele másokat. A felmérés adatai szerint az idősebbek többet panaszkodnak a televíziós műsorok miatt és többet hallgatják a rádiót is. A fiatalok szerint az öregséghez tartozik az is, ha valaki nem ismeri a Top 10-ben szereplő dalokat és a zaj miatt nem jár kocsmába.
A legmeglepőbb azonban az volt, hogy a megkérdezettek közül sokan már 21-29 éves koruk között érezték az öregedés jeleit.
Máthé Erzsi, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas színművésznő figyel arra, hogy minden nap magához vegyen valami szellemi táplálékot. Úgy látja, hogy a mai fiatalok, mire kikerülnek az egyetemről, szinte teljesen készen állnak feladatukra. Nincs szükségük és nem is kérnek tanácsot, tele vannak önbizalommal.
Lux Elvira klinikai szakpszichológus 24 éve nyugdíjas, de csak két éve hagyta abba a munkát. Praxisában úgy tapasztalta, az életben a legfontosabb az önbizalom, a legnagyobb hátrány pedig annak hiánya. Ő maga mindig bátor volt, elhitte magáról, hogy képes arra, hogy elérje céljait.
Közép- és időkorúak az oktatásban
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának 2012/2013-as tanévre vonatkozó adatai szerint a 40 éven felüliek aránya az alapfoktól a felsőfokig tartó iskolarendszerű felnőttoktatásban 19% volt. Az idősek nehezen barátkoznak meg a számítógép-használattal. Az 55–64 éves korosztály 41%-a, a 65–74 éves korosztály 71%-a még soha nem használt számítógépet. A számítógépet használóknak viszont több mint kétharmada napi rendszerességgel leül a gép elé ügyes-bajos dolgait elintézni, elvégezni munkája egy részét vagy tájékozódni a nagyvilág eseményeiről.
Aradszky László legkisebb unokájával együtt szokott zenét hallgatni a a számítógépén. Az énekes bevallja, hogy a Nemcsak a húszéveseké a világ című slágerrel hatalmas ajándékot kapott a dal szerzőitől, Szenes Ivántól és Fényes Szabolcstól. Akkor még nem érezte az idő múlását, mára azonban átérzi a dal szövegének örökérvényű igazságát…
