Milyen lesz a jövőnk?- női szemmel
Milyen a nők jövőképe? Milyen feladatok hárulnak rájuk? Mennyire erős bennük a megfelelési kényszer? Miben változtak a női sorsok? Összevetjük a múltat a jelennel és ezek függvényében próbálunk megállapításokat tenni a jövőre vonatkozóan Gór Nagy Máriával, Szvetelszky Zsuzsannával és Dr. Piczkó Katalinnal. Meglepetés férfi vendégünk úgy érzi mintha kötelezően boldognak kellene lennünk.
Változtak a szerepek, változtak az elvárások. Egyenrangúságra törekszünk, amelynek a mellékhatása a megfelelési kényszer, a bizonyítási vágy. Addig, amíg megfelelő skálán mozog, addig jól jöhetünk ki belőle, azonban, ha ez a mindennapjainkat megfertőzi, az megbetegíthet minket. Mi a helyes hozzáállás? Milyen kilátásaink vannak? Milyen feladatokból kell lejjebb adnunk és melyek azok, amelyek valóban fontosak? Hogyan álljunk helyt anyaként, feleségként és még a munkában is? Carl Gustav Jung, svájci pszichiáter, pszichológus a következőképpen fogalmaz: „Mielőtt tökéletességre törekszünk, tudnunk kellene a hétköznapi ember életét élni anélkül, hogy engednénk megnyomorodni a bennünk rejlő lényeget. Aki e szerény keretek közt kiteljesedett, s úgy véli, elegendő energiája van még, ám kezdje el pályafutását, mint szent. Én sosem éreztem magam arra hivatva, hogy segítsem ebben.”
Maximalizmus
A maximalizmus fogalma a mértéken felüli követelést jelenti. Az ilyen emberek a következő tulajdonságokkal rendelkezhetnek: a realista, lelkiismeretes, magasrendű ideái vannak, kritikus, elégedetlen, rendszerető, türelmetlen, becsületes. Az élete számottevő területén a tökéletességre törekszik, és a legtöbb problémája is ebből adódik. A maximalisták sosem akarnak befejezni egy munkát, mert úgy érzik az, amit csinálnak, sosincs kész. Amikor szülőkké válunk, akkor mégúgy sem adunk alább, ami valamilyen szinten érthető. Miközben azt a célt kellene kitűznünk, hogy elég jó szülők legyünk. Ennek következtében nem válnánk görcsössé, hanem gördülékenyebben vennénk az akadályokat. A maximalizmus egészen kicsi korban alakulhat ki. Az ilyen gyerekek mindennél fontosabbnak érzik, hogy szüleiknek, tanáraiknak bizonyítsanak, megfeleljenek. De sose feledjük, a tökéletesség olyan, mint a szépség: relatív.
A kudarc és a rugalmasság is egy kulcskérdés. Akkor lehetünk sikeresek, ha a problémákat, és az előttünk álló konfliktusokat, helyzeteket rugalmasan tudjuk kezelni. Egy maximalistának legnehezebb rugalmasnak és kudarctűrőnek lennie.