Magyarország, szeretlek!
Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország, Gyönyörűbb, mint a nagyvilág! - szól a dal a Hamburgi menyasszony című operettben. És valóban. Csodás tájak, gyönyörű városok, Balaton, híresen szép nők, hagyomány és kultúra. No meg az a híres magyar virtus. Borbás Marcsival, Rúzsa Magdival, Ráckevei Annával és meglepetés férfi vendégünkkel indulunk el egy úton.
A szülőföldhöz fűződő élményeink nem történelmi, hanem földrajzi természetűek – írja Szabó Zoltán Szerelmes földrajz című kötetében. „Hegyek hajlásának bizonyos szöge, egy víztükör, egy patak csobogásának zenéje, egy közeli utcasarok, felhők vonulása a síkság fölött, egy darab táj, melyet egy ablak kerete bezár, s melyben csupa ismerős és hozzánk hasonló emberek mozognak, körülbelül ennyi az egész.” Ennyi – és ennél sokkal több. Órákig sorolhatnánk a ritka természeti vagy épített szépségeket, melyek méltán részei a Világörökségnek.
Borbás Marcsi alföldi lány, így a vidéki élet, munka, ízek, hangulatok közel állnak hozzá. Gasztroangyalként nappal folyamatosan járja az országot: mindent megkóstol és kipróbál. Este a négy kereket kettőre cseréli, kedvesével együtt robogón száguldva fedezi fel Budapest szépségeit.
Magyarországon elsőként - 1987-ben - a Budai várnegyed és a főváros Duna-parti látképéhez tartozó terület nyerte el a Világörökség rangot. A Margit hídtól a Szabadság hídig tartó területhez 2002-ben csatlakozott az Andrássy út, valamint a Hősök tere, a Millenniumi emlékmű, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok és a Millenniumi Földalatti Vasút.
Ráckevei Anna bár Budapesten született, a vidék nagy szerelmese. De nemcsak a tájak szépsége hódítja meg a szívét, hanem a vidéki emberek közvetlensége, akiket szerinte mindig gyönyörűség hallgatni. „Olyan személyes élmények ezek, amelyekről nehéz beszélni. Szavakkal szinte lehetetlen átadni!”
Induljunk el Budapestről és nézzünk szét kicsit közeli és távolabbi vidékeken! A kiváló gyalog- és biciklitúra-útvonalakat rejtő Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakaszát foglalja magában, ahol a folyó csendesen és méltóságteljesen hömpölyög a Börzsöny és a Visegrádi-hegység lankái mellett.
A Világörökség Bizottság Budapest mellett 1987-ben a Nógrád megyében található palóc falut, Hollókőt vette fel a listájára. A mindmáig lakott, hagyományőrző falu mindezt a 20. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet eredeti állapotban való megőrzésével érdemelte ki.
Az Aggteleki barlangrendszer hazánk egyik legkülönlegesebb, a határokon túl is ismert barlangja. 1995 óta része a Világörökségnek a rendszer szlovák oldalával együtt. Az Aggteleki Nemzeti Park területén a Baradla-barlang jelenti az egyik legnépszerűbb látnivalót.
Az Egertől hat kilométerre elterülő Egerszalóki hévforrás mintegy húszezer éves múltra tekint vissza, nála is különlegesebb azonban a hozzá tartozó mészkőlerakódás, melyhez hasonló kevés helyen található a világban. A fantasztikus látványt nyújtó természeti csodát a környékbeliek csak sódombként emlegetik.
Ha kíváncsiak vagyunk, milyen lehetett az ország az őskorban, őslények maradványait és nyomait csodálnánk meg, valamint egy megkövült erdőt is szívesen látnánk, Ipolytarnóc tökéletes úti cél. A természetvédelmi területet, mely 20 millió év élővilágának emlékeit őrzi, szervezett túra keretén belül járhatjuk be.
A Zempléni-hegységben emelkedő vulkáni kúp önmagában, rajta a 13. században épült Füzéri vár nélkül is felejthetetlen látványt nyújt. Ha felkapaszkodunk rá, a sarokbástyáról gyönyörű kilátás tárul elénk a Hegyköz medencéjére, tavasztól őszig pedig a sziklák között nyíló virágokban is gyönyörködhetünk.
A Tokaji borvidék az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen formában való továbbélésének köszönhetően érdemelte ki 2002-ben a Világörökség rangot. A helyszín 132 négyzetkilométernyi szőlőtermő területet és 27 további települést foglal magában.
A hazánk szimbolikus vidékének számító Hortobágy füves pusztái, gémeskútjai, betyárjai, kilenclyukú hídja és csárdái mellett arról vált híressé, hogy az ember és a természet kétezer éves együttműködésének csodás példája. Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1999-ben vette fel a Világörökség Listájára.
Gemenc, az ország egyik legszebb erdeje, egyúttal a Duna legnagyobb ártéri erdeje 30 kilométer hosszan húzódik a folyó nyugati részén. Holtágai, belső tavai, kisvasútja és egyedülálló vadvilága miatt vétek lenne kihagyni.
A közismert pécsi sírkamra együttes építészetét és falfestészetét tekintve igen sokoldalúan szemlélteti az Európában élt keresztény közösségek művészetét, hitét és kitartását, valamint hitelesen mutatja be civilizációnk gyökereit. Mindezek alapján 2000 óta a Világörökség része.
Hévízen a Tündérrózsák tava egyedülálló természeti szépség Európában, egyúttal a kontinens legnagyobb meleg vizű tava. A környékén megbújó lápokban található forrásbarlangnak köszönheti 38,5°C-os vizét, mely télen sem hűl le 24-26°C alá. A tó gyógyvize a mozgásszervi problémák mellett a nőgyógyászati panaszokra is megoldást nyújthat.
A Balaton-felvidéken található Tapolcai-medence felejthetetlen szépségű vidéke, melyet szerte a világban ismernek, a Balaton látványával együtt hazánk egyik leggyönyörűbb természeti táját jelenti. Központjában a bazaltorgonáiról híres Badacsony található, de a Csobánc, a szigligeti várhegy, a Szent György-hegy, a Tóti-hegy és a Gulács is remek túraútvonalakat rejt.
Pannonhalmán az ezeréves múltra visszatekintő Főapátság és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal. A Kisalföld sík vidékéből kiemelkedő hegy, valamint a hazánk történetének legkülönfélébb építészeti stílusait bemutató épületegyüttes 1996-ban lett a Világörökség része.
Rúzsa Magdi, a mezítlábas énekesnő a magyar földet már az illatáról felismeri. Aki ellátogat a tabajdi Mezítlábas Parkba, a különböző ösvények rögeit, a patak hűvös vizét, a süppedős tőzeg érzését is megismerheti. Aki pedig testben és lélekben is feltöltődésre vágyik, az Őrségnél keresve sem találhat jobb helyet. A zalai dombok között elnyúló, mesebeli vidék hagyományos települései mellett a több száz ritka, védett állat- és növényfaj is kuriózumot jelent.
A Fertő-tó Európa nemzetközi jelentőségű vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizű tava. A tó és az azt övező települések 2001-ben kerültek fel a Világörökségi Listára, hiszen a táj - természeti értékei mellett - a környék kulturális örökségét is képezi.
Papp János színművész 1987-ben végigment a Másfélmillió lépés útvonalán. 20 évvel később nekivágott a nagy Országos Kéktúrának, s összesen 2600 kilométert tett meg. Az Országos Kéktúra nemcsak hazánk, de Európa első hosszú távú turistaútja is.
Szinte nincs is olyan szeglete az országnak, ami ne lenne világhíres. Mi, akik egy ilyen gyönyörű országban élünk, a sok-sok nehézség és kihívás közepette újra és újra erőt tudunk meríteni szülőföldünk szépségeiből, az ország ritka természeti kincseiből, kulturális emlékeiből. Van belőlük bőven! S ha elindulunk felfedezni őket, észre fogjuk venni, Magyarország mennyi meglepetéssel vár, milyen sok nem várt élménnyel gazdagít bennünket!