Magyarok és világhíresek
Sport, színház, film, ének, tudomány szinte minden területen van olyan honfitársunk, akinek bárhol a világon kiejtik a nevét, mindenki tudja, hogy kiről van szó. Mi kellett ehhez? Tehetség, munka, alázat, kitartás vagy szerencse? Felelősség, áldozat? Ki mennyit dolgozott ezért, és miről mondott le a siker érdekében? Rost Andrea, Zoób Kati, Hosszú Katinka és meglepetés férfi vendégünk mesélnek.
Napestig sorolhatnánk híres magyarjainkat, akik – és akiknek találmányai – megváltoztatták a világot.
Szent-Györgyi Albert biokémikus az 1930-as években izolálta a C-vitamint, azaz az aszkorbinsavat, mely létfontosságú az emberi szervezet számára. Felfedezéséért 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal tüntették ki. A telefonközpont ötlete - egy olyan szerkezeté, mely összekapcsolja a telefonkészülékeket illetve más telefonközpontokat - Puskás Tivadar nevéhez fűződik. Irinyi Jánosban 1836-ban merült fel a gondolat, hogy hogyan is lehetne biztonságossá tenni a gyufát. Irinyi a gyufa fejében lévő fehérfoszfort káliumklorát helyett ólomdioxiddal keverte, melynek köszönhetően kiküszöbölte a zajt és a nagy lobbanást is. Az élethű színes kép megjelenése, a színes televízió megalkotása Goldmark Péter Károly mérnök-fizikus nevéhez fűződik. Az első számítógépet a magyar származású Neumann János jegyzi. Az 1903-ban Budapesten született Neumann rendkívüli emlékezőtehetséggel rendelkezett, és a fejszámolás terén is kimagasló teljesítményt nyújtott. A világhírt az EDVAC, az első memóriával rendelkező számítógép hozta meg számára 1952-ben. Bíró László József, aki eredetileg újságíróként dolgozott, az 1930-as években alkotta meg a világ első golyóstollát. Béres József 1972-ben alkotta meg a Béres-cseppet, mely speciális formában tartalmaz nyomelemeket és ásványi anyagokat. Találmányáért kezdetben kuruzslással vádolták, de miután 1976-ban végül bejelentette a szabadalmat, elcsitultak körülötte a kedélyek. A dinamó-elv a kerékpárokról biztosan ismerős. Az elvet Jedlik Ányos István természettudós, feltaláló írta le először, akinek nevéhez egyébként több találmány is fűződik. Rubik Ernő Kossuth-díjas építész és feltaláló logikai játéka, a Rubik-kocka hihetetlen népszerűségnek örvend világszerte. A mechanikus logikai játék 1975-ben csupán egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, az már csak később derült ki, hogy logikai játékként mennyire szórakoztató.
Rost Andrea operaénekes szinte a világ valamennyi neves operaházában énekelt már, mégsem felejtette el a kezdeti időszakot, amikor a csepeli rendelő gégészeti osztályán dolgozott. Innen járt a Zeneiskolába. Édesanyja nagyon szeretett operába járni, így nagy boldogság volt számára lánya választása. Andreát a Zeneakadémiára a Ki mit tud?-ot követően vették fel. Magányos műfaj az övé, úgy érzi, az éneklésben teljesen önmaga lehet.
Hosszú Katinka gyors- és vegyes úszó, olimpikon a magyar úszósport első női háromszoros világbajnoka és az első olyan versenyző, aki mindhárom vegyes számban egy időben tartja a világcsúcsot. Nagypapája úszóedző, édesapja kosárlabda játékos volt.
Katinkának az egyéni sport lett a sajátja, csapatban nem érvényesült. Az úszást választotta. Talán egyetlen egyszer fordult elő, hogy hajnalban nem akart edzésre indulni, édesapja viszont választás elé állította: vagy mindennap megy, vagy azután nem megy edzeni. Katinka természetesen az előbbit választotta. Tizenkilenc évesen került Amerikába, egyetemi ösztöndíjjal. Ottani környezete nagyon megkedvelte, befogadta őt. Férje ma már az edzője, sikereik így közösek.
Koltai Lajos operatőr, rendező nevét Hollywoodban is jól ismerik, immár több mint 30 éve. Úgy érzi, a vizualitással hároméves korában jegyezte el magát, amikor egy szerencsétlen tiszai elmerülés pillanataiban a víz alól látta a szemközti part jegenyefáit. Ez meghatározó emlékképe maradt, s talán ennek nyomán akart már elég korán operatőr lenni. Fotózta és filmezte a családját. A gimnáziumi amatőr filmklubban több kisfilmet is készített, egyikükkel amatőr filmfesztivál díjat nyert. Létezik egy speciális világítási technika, melyet a szakma „Lajosing”-nak nevezett el. Lényege, hogy a szereplők közelében lévő bútorokra irányított fény adja a különleges hangulatú megvilágítást.
Ha a világon nem is mindenki magyar, előbb-utóbb kiderül, hogy valami köze van a magyarokhoz. Egyre kevesebben vagyunk, mégis gyakran botlunk bele magyarokba a világ legkülönbözőbb részein. Legyünk hát büszkék híres magyarjainkra, az ő példájukon keresztül pedig saját magunkra is!
