Láthatatlan monokli
A társadalom a családon belüli erőszakkal kapcsolatban sokszor csak akkor tesz lépéseket, ha tragédiába torkollik az eset, vagy súlyos jelek derülnek ki. Azonban a fizikai erőszak mellett ugyanolyan súlyos tett a verbális bántalmazás is. Ilyenkor a bántalmazott személy önbecsülése, önbizalma romokban hever. Milyen segítséghez folyamodhatunk? Merre van a kiút? Vendégeink megosztják velünk tapasztalataikat és tanácsaikat ebben a társadalmunkat érintő fontos kérdésben. Erről beszélgetünk Tóth Verával, Lolával, Pácsonyi Daniellával és meglepetés férfi vendégünkkel.
A szavak ereje
A szavak is képesek úgy hatni, mint a fizikai bántalmazás. A bántalmazó fél szavakkal el tudja érni a másik önértékelésének lerombolását, uralma alá tudja keríteni. Ilyenkor nem érdekes a másik álláspontja és véleménye, sok esetben a vita tárgya elvész. Egy a lényeg, hogy a másik a fölényes helyzetét/ hatalmát mindenáron megtartsa. Az ilyen kapcsolatban a felek nem egyenlő partnerek, hanem az egyik feljebb helyezi magát, a cél az uralom megtartása és nem a konfliktuskezelés módjának megtalálása. Az áldozat szerepét betöltő egyén önbizalma teljesen elvész, eltűnik a lelkesedésük, folyamatosan kételkednek önmagukban. A szóbeli erőszaknak több formája van:
- titkolózás: a bántalmazó visszatarthat sokáig mindkettejük számára fontos információt,
- ellenkezés: a bántalmazó folyamatosan ellenkezik, nem tudja elfogadni, ha a másik félnek saját véleménye van,
- leszólás: a bántalmazó folyamatosan megkérdőjelezi a másik érzéseit, gondolatait,
- viccnek álcázott szóbeli erőszak: egy poénnak szánt mondat, amely a partnernek rosszul esik. Ha ezt szóvá teszik, akkor pedig azt a választ kapja, hogy nincs humorérzéke,
- beszélgetés akadályozása, elterelése,
- vádaskodás/ hibáztatás,
- ítélkezés/ kritizálás,
- bagatellizálás: a bántalmazott valamilyen képességének, teljesítményének a lekicsinyítése,
- elfelejtés: amikor a bántalmazó elfelejti rendszeresen azokat a helyzeteket, amikor a másikat megsértette,
- fenyegetés,
- parancsolgatás.
