Külön kassza-Közös kassza
Egy párkapcsolatot nem csak a féltékenység, a házimunka, a gyerek vagy szenvedélyek tehetnek tönkre, de a pénz is alaposan meg tudja mérgezni azt. A pénzügyek a házasságokba is beférkőznek. Vannak párok, akik a közös élet-közös kassza megoldásra szavaznak, másoknak van külön számlájuk is, megint mások minden költséget feleznek. Mit gondol erről Almási Éva és Galambos Dorina, és mi a véleménye a szakértőnek, Dr. Belső Nórának?
Évszázadokon át a pénzügyek feletti döntés a családban a férfi kezében volt. A hagyományos családmodellben a férfi kereste a pénzt, így ő döntött annak elköltéséről is. A nők munkába állása után ez így is maradt, a férfiak jellemzően magasabb keresete mellett a nők fizetése észrevétlenül olvadt bele a kiadásokba. Manapság azonban már számos megoldást láthatunk arra, hogyan osztják meg egymás között a párok a kiadásokat.
Variációk egy témára
A kapcsolatok elején többnyire a külön lakás, külön kassza jellemző, hiszen ameddig a két fél nem él közös háztartásban, addig mindenki a saját életéért felel. Az első időszakban még fel sem merül a közös kassza gondolata, nem indokolja különösebben semmi, hogy belelássunk egymás pénzügyi helyzetébe. Ennek nem bizalmatlanság az oka, csupán annyi, hogy ismerkedni sem úgy szoktunk, hogy megkérdezzük a másiktól, mennyit is keresett előző hónapban. A kapcsolat elején a vacsora, mozi és egyéb meghívások alkalmával valószínűleg a férfi fogja állni a számlát, kivéve, ha a nő ragaszkodik hozzá, hogy felesben fizessenek.
A külön lakás, közös kassza egy viszonylag ritka párosítás, hiszen előbb szokás odaköltözni a másikhoz, mint kifizetni azt, ami a hűtőjében van. Általában ez az összeköltözés előtti átmeneti időszak, amikor mindkét fél arra törekszik, hogy minél előbb élete szerelmével lakhasson.
Összeköltözés után szinte elkerülhetetlen a közös lakás, közös kassza felállás. Lehet, hogy egy ideig még figyelünk a ki mit vesz alapon történő bevásárlásokra, de egy pont után eltörpülnek ezek a dolgok, és valóban minden közös lesz. Természetesen ez így van rendjén, hiszen ha később gyermekkel bővül a család, mindkét szülő anyagilag is felelős az eltartásáért.
Almási Éva a közös kassza híve. Balázsovits Lajossal 40 éve tartó házasságukban is e szerint élnek. Besenyei Péter is kizártnak tartja a lehetőségét, hogy külön kasszán éljen feleségével.
A közös lakás, külön kassza nehezen kivitelezhető felállás. Folyamatosan számon tartani, hogy ki, mikor és mennyit dobott be a közösbe, arról nem is beszélve, hogy egy veszekedés folyamán senkinek nem jó, ha előkerülnek olyan mondatok, hogy „múltkor is kevesebbet adtál a villanyszámlába”. Ilyenkor célszerű saját magunk számára félretenni némi pénzt, hogy néhány apróság vásárlásakor ne kelljen elszámolni vele.
Összeköt vagy szétválaszt?
A mai válságos, nehéz gazdasági helyzetben központi kérdés a pénz, így vannak, akik a külön kassza mellett kardoskodnak, míg mások úgy vélik, megöli a szerelmet, szeretetet, bizalmat, ha nem dobjuk össze, amink van. Lehet-e okosan, a másik érzékenységét tiszteletben tartva ragaszkodni a pénzügyi szabadsághoz, amikor a másik fél érezhetően sokkal kevesebbet engedhetne meg magának?
A házasság mindenkinek fontos, de ha a kezdeti lendület elfogy, a „szegénységben, gazdagságban, egészségben, betegségben" fogadalom rózsaszín ködje eloszlik és a legszerelmesebb pár is óhatatlanul számolgatni kezd. Ki mennyit keres, ki mit hoz a házasságba. Magyarországon becslések szerint az együtt élők hetven százaléka választja a közös kasszát, ám még náluk sem tökéletes az egyetértés. A pénzzel kapcsolatos konfliktusok legtöbbször nem a pénz teljes hiányából fakadnak, hanem abból, hogy nincs összhang a felek között abban, ki mire költi, amije van.
A kapcsolat nyugalma és a későbbi félreértések elkerülése érdekében tanácsos megállapodni a főbb költségvetési szabályokban. Különösen akkor fontos ez, ha eltérően gondolkodnak a felek a pénzről. Érdemes áttekinteni a kötelező havi kiadásokat, és dönteni arról, hogy a közös kiadásokból ki milyen mértékben veszi ki a részét. Érdemes arról is beszélgetni, mennyit tudnak szabadidőre és szórakozásra költeni, és mennyit szeretnének félretenni. A legfontosabb a megbeszélés és a megegyezés.
Galambos Dorina és párja között teljes az összhang. Valószínűleg az otthonról hozott közös minták és értékek segítik őket a harmónia megteremtésében. Közös kasszán élnek Pély Barnával, e mellett mindkettőjüknek van saját, külön kezelt pénze is.
A költekező, a spóroló és az ajándékozó
Szakértők szerint az emberek három típusba sorolhatók attól függően, hogyan viszonyulnak a pénzhez.
A költekező. Mottója: "A pénz élvezetet jelent, a mának érdemes élni, hiszen ki tudja, mit hoz a jövő!" Aki így gondolkodik, pénzét arra fordítja, hogy élete örömtelibb és kellemesebb legyen.
A spóroló. "A pénz biztonsági tartalék." Elvei szerint a kötelező kiadások mellett célszerű félretenni az ínségesebb napokra.
Az ajándékozó. "A pénzt meg kell osztani szeretteimmel!" Célja a másoknak való örömszerzés ajándékok vásárlásával, programok szervezésével.
Szerencsés esetben - a neveltetésből, a hozott vagy kialakult értékrendből adódóan - a család tagjai hasonlóan gondolkodnak a pénzről. A kialakuló pénzügyi problémák hátterében pedig gyakran komolyabb kapcsolati gondok húzódnak meg. Sajnos előfordul, hogy a pénzügyek ellenőrzésével akarja az egyik fél saját kapcsolati dominanciáját biztosítani, ezzel befolyásolva partnere önállóságát. Megbillent kapcsolati egyensúlyra utal az is, ha a két fél azon vitatkozik, hogy a pénzügyek kapcsán az egyik fél jogtalan előnyökhöz, hatalomhoz jut.
Dr. Belső Nóra pszichiáter szerint az egészséges társadalom alapja az egészséges lelkű ember és család. A jól működő kapcsolatban ugyanis a felek egyformán fontosnak érzik magukat. A szakértő hisz abban, hogy a közös kassza működőképes, de semmiképp nem tartja jó dolognak, ha kizárólag erre támaszkodik valaki. A kapcsolatban mindkét félnek legyen egy „saját kis külön kasszája”.
Az ideális helyzet megteremtése mindig érettség, tapintat, intelligencia, legfőképpen pedig szeretet kérdése.
