Komédiások
Nehéz meghatározni, hogy mi a humor. Talán ez az élethez való hozzáállás, aminek birtokában a negatív élményekből is képesek vagyunk pozitívan kijönni. A derűs, komikus személy még akkor is képes nevetni, amikor a legpocsékabb helyzetben találja magát. Rég bizonyított tény, hogy mosoly és az immunitás között szoros az összefüggés. A mosolygó ember sokkal gyorsabban gyógyul, gondoljunk csak a bohócdoktorok értékes munkájára. Erről beszélgetünk mai vendégeinkkel: Kerekes Józseffel, Kálloy Molnár Péterrel és Orosz Györggyel. Meglepetés hölgyvendégünknek a humoros szerepek nagyon jól állnak.
A humor mindenen átsegít. A humor éltet, boldoggá tesz, megfűszerezi a mindennapjainkat, mosolyra fakaszt, gyógyít. Árkus József, humorista, újságíró azt mondja, hogy „árthat a humornak az empátia, mert akadályozza, hogy teljes erővel nekimenjek valamilyen tollhegyre tűzendő jelenségnek.” De a kanadai újságíró, irodalomtudós Marshall Mcluhannak is igaza van, amikor azt állítja, hogy „a humor mint kommunikációs rendszer, mint környezetünk szondája - amely megmutatja, hogy mi is folyik éppen - a lehető legvonzóbb eszköz környezetünk ellen. Nincs elmélete, viszont azonnali élményt nyújt, és sokszor a legjobb módszer a nézőpontváltáshoz.” Mi a humor? Kinek van hozzá tehetsége? Fejleszthető? Milyen téren lehet kiváló "megoldóeszköz"?
Kálloy Molnár Péter, színész, költő, műfordító, rendező, énekes elmondása szerint egyfajta elvárás van feléjük, hogy minden mondandójukban legyen valamilyen vicc. Úgy gondolja nem biztos, hogy egy humorista vidám ember. Egyéniség is kell ahhoz, hogy valaki humoros legyen. Bátyjával nagyon jó gyermekkoruk volt. Humorban, szeretetben, történetekben nevelkedett, csíntalan gyermek volt. Péter példaképe Hofi Géza.
Kerekes József, színész alapvetően vidám embernek tartja magát. Iskolás korában ellenőrzőjében kétféle bejegyzés született: órán eszik, vagy állandóan beszél. Szerinte kiszámíthatatlan mitől lesz valaki humoros, elmondása szerint ő nem tud viccet mesélni. Édesapját korán elvesztette, a családban a feszültséget viccelődéssel próbálta oldani, majd 15 évesen bekerült a Pinceszínházba, ahol Kerekes Pista bácsi volt rá nagy hatással, apaként nézett fel rá. A mai napig nem bírja elviselni a feszültséget, ezt mindig humorral próbálja oldani.
Orosz György, humorista szerint a család, a környezet is hozzájárulhat a humorérzék kifejlődéséhez, de nincs mindez tehetség nélkül. A színpadon szeretetet próbál adni, amit a közönség nevetéssel és tapssal köszön meg. György szerint egy humorista bántsa először saját magát, azaz legyen öniróniája, ezáltal pedig felhatalmazást kap arra, hogyha magával is tud viccelni, akkor mással is megteheti. Példaképe Boncz Géza.
Pokorny Lia, színésznő beugrott a Beugróba. Helyettesíteni ment egy színészt, azt gondolta, hogy ez a humoros szerepkör nem fog neki menni, mégis felhívták, hogy továbbra is számítanak rá. Nem igazán tudatos mindez Lia szerint, úgy gondolja az évek alatt, tapasztalat által alakult ki az érzéke azokra a pillanatokra, amelyek humorosak lesznek. Sokszor megesik, hogy gyermeke és a közti lévő feszültséget is viccel oldja. Szerinte a humor tanít, s akkor működik, ha tele van bölcsességgel.
Górcső alatt a humoristák – humorkutatás
Humoristák agyát szkennelték viccmesélés közben, ugyanis a tudósok szerettek volna rájönni arra, hogy honnan fakad a humor?! A humoristák agyterülete az átlagos humorérzékkel rendelkezők agyterületéhez képest sokkal aktívabb volt. Különös eredményre jutottak. A hétköznapi emberek örömközpontja a legaktívabb, őket követik az amatőr nevettetők. A profi humoristák örömközpontja a legkésőbb aktiválódott és rövidebb ideig is működött. Ez utóbbinak két oka lehet: igaza lehet Kálloy Molnár Péternek, miszerint a valóságban nem minden humorista vidám ember, vagy egyszerűen a humorhoz, a humorizáláshoz hozzá vannak szokva. Viszont egy másik területen a profik voltak aktívabbak, mégpedig a halántéklebenyen találtak egy aktivitást, mely a hétköznapi embereknél a legkevésbé volt aktív. A tudósok ennek az eredménynek a következtében azt feltételezik, hogy ez a humor központja.
Nevetéskutatás
Egy magyar kutatás gyerekeken keresztül vizsgálta a nevetés hatását. A Kaposvári Mór Oktató Kórházba látogattak el a Mosolygó Kórház Alapítvány munkatársai. Az eredményekről konkrét megállapítást nem mernek tenni, de egy biztos, hogy a gyerekek meglátogatása és megnevettetése változást idézett elő az immunrendszerben. Így lehet a mosoly gyógyít?!
Az biztos, hogy a nevetés oldja a félelmet. Szomorú és egyben elgondolkodtató tény, hogy a gyerekek egy nap alatt 200x is képesek nevetni, ehhez képest mi, felnőttek 15x. Ez egy fejlesztendő terület!
