Ki bánik jobban a pénzzel?
Több, mint kétezer éve jelen van világunkban a pénz, ami magával hozta a pénzügyek fogalmát is. Aztán több, mint ötszáz éve megjelentek a bankok is, és ezzel párhuzamosan a bankügyek. A fejlődés nem állt le: tőzsde, biztosító, kamat, kezelési díj, számlaszám, megtakarítás, átutalás, netbank, offshore számlák, online ügyintézés és még hosszan sorolhatnánk. Szinte nem ismerünk olyan embert, akit ne érintenének ezek a dolgok napi szinten. Ki hogyan csinálja? Pataki Ági, Béres Alexandra, Hegedűs Éva és meglepetés férfi vendégünk praktikái, tanácsai.
A pénz nem más, mint a kereskedés során használt csereeszköz. Azért tudjuk csereeszközként használni, mert világos, mindenki számára megbízható értékkel rendelkezik. Emellett a pénz arra is szolgál, hogy értéket őrizzünk meg vele későbbi felhasználásra. Így például félretehetünk pénzt, hogy később valami drágát vásároljunk rajta. A pénz elszámolási egységként is szolgál, könnyen lehet vele számolni, így lehetővé teszi, hogy segítségével világosan megadjuk a különböző áruk értékét.
Az első pénzérmék
Az első pénzérméket mintegy 2600 évvel ezelőtt készítették Kis-Ázsiában.
Az ókori görögök gyorsan átvették ezt az új gondolatot, és ezüst-, valamint bronzérméket kezdtek készíteni, például az ezüstből készült drachmát. Ezek a korai érmék meghatározott súlyú, egy bizonyos értékkel rendelkező fémet tartalmaztak. Ezt a súlyt pedig úgy garantálták, hogy az érmékre rányomták a kibocsátó király, város vagy ország pecsétjét. Az érmék praktikusak voltak, mert már nem kellett a súlyukat mérni, hiszen meg lehetett számolni őket. Mivel ezekben az új pénzérmékben megbíztak, és hatékony "csereeszköznek" bizonyultak, jelentősen hozzájárultak a kereskedelem hatékonyabbá tételéhez az ókorban. Annak érdekében, hogy garantálják az érmék értékét, a királyok és a kormányzatok szigorú ellenőrzés alatt tartották előállításukat. Az ókori Rómában az érmék előállítása Juno Moneta templomában zajlott, innen ered a "monetáris" szó.
Hegedűs Éva közgazdász, pénzügyi szakember sikeres pályájának elindulását középiskolai osztályfőnöke racionális tanácsainak köszönheti. Vallja, hogy már gyermekkorban el kell kezdeni a pénzügyi felelősségre való nevelést. Saját gyerekeit már középiskolás korukban takarékosságra, megtakarításra biztatta. Úgy gondolja, a pénzügyek nem olyan bonyolult dolgok, amilyenné tettük őket. Már általános iskolában tanítaná a pénzügyi ismeretek alapjait.
Nógrádi Gábor író, költő megfontoltnak tartja magát a pénzügyek terén, de ez az összeg nagyságától is függ. Többször lenullázta már magát életében, de soha nem bánta. Úgy érzi, az életünk nem arról szól, hogy állandóan pénzt keressünk, hanem arról, hogy boldogok, elégedettek legyünk. A pénz beosztása relatív dolog, hiszen mindig az dönt, kinek van rá nagyobb szüksége a családban.
Kinek mit jelent a pénz?
Egy itthoni tavalyi felmérés azt kutatta, hogy milyen értéket jelent az emberek számára a pénz. Az emberek többsége esetében a biztonság volt a válasz, de sokan hatalommal vagy függetlenséggel azonosították a pénzt, mint vagyont. A megkérdezett 1000 ember fele választotta a biztonságot, mint a pénz értékét a kutatás során. A válaszadók negyede úgy gondolja, hogy erőt és hatalmat nyújt, míg a többiek függetlenséget, szeretetet, vagy egyéb dolgot társítanak hozzá.
