A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Kétnyelvűség a családban

A kétnyelvű családban a gyerekek nyitottabbak és fogékonyabbak lesznek a többi kultúrára, de még további nyelvek elsajátítására is sokkal alkalmasabbak lesznek, amely nemcsak a lehetőségeiket, esélyeiket növeli az életben, hanem az érvényesülésüket is nagyban elősegíti. Erről a kettős szellemi gazdagságról mesél Kerekes Vica, Partics Katalin és Ungár Anikó. Meglepetés férfi vendégünk azért, hogy feleségével együtt lehessen, Lengyelországból Magyarországra költözött.

Kétnyelvű családba születni az egyik legértékesebb ajándék, amit a gyermek kaphat. Olyan könnyedén sajátítja el két ország nyelvét és kultúráját, mint amilyen gyorsan megtanul járni. Nincs megerőltetés, nincsenek komoly elvárások, hanem minden magától és természetesen zajlik. Kincs, melyet sok esetben felnőttként tudunk csak igazán értékelni: amikor az egyetemi diplomához csak kivesszük a nyelvvizsgát a farzsebünkből. Óriási ajándék, ezért az ilyen családokban tudatosan kell ügyelni arra, hogy a gyermekkel két nyelven beszéljünk. Sokat hallhatjuk, hogy egészen pici koruktól kezdve kettő, de akár több nyelvet is meg tudnak egymástól különböztetni a gyerekek.

Ungár Anikó, bűvész, előadóművész édesanyja osztrák, így az anyanyelve német. Fia is megtanulta, mert Anikó németül is beszélt vele. Egy argentin családnak köszönhetően pedig a spanyolt is elsajátította. A produkcióival a világot járva megpróbálta megtanulni az adott nyelv alapvető mondatait, majd ebből a színpadi nyelvtudásból kiindulva ment ki külföldre, és ebből merített erőt ahhoz, hogy merjen beszélni. Az utazásai során nagyon sok magyar családdal találkozott, de a legnagyobb megdöbbenésére nem beszélték a gyerekek a magyar nyelvet.

Kerekes Vica, felvidéki magyar színésznő a magyar nyelvet tekinti anyanyelvének. Mivel legtöbbet szlovák és cseh filmekben játszik azt mondja, nem elég birtokolni az adott nyelvet, hanem el kell hitetni a közönséggel, hogy tökéletesen beszéli is. Otthon magyarul, az óvodában pedig szlovákul beszélt. Az általános iskolát és a gimnáziumot magyarul végezte, így tudatos választása volt végül egy szlovák egyetem. Vica mindig izgul, ha magyarul kell megnyilvánulnia, valószínűleg azért, mert sokkal fontosabb számára ez a nyelv.

Partics Katalin, világbajnok öttusázó édesanyja görög. Ő csak később, 11 évesen kezdte el tanulni a nyelvet, egy külföldön szervezett görögöknek szóló tábornak köszönhetően. Négy hetet töltött ott testvérével, ahol inspirációt kaptak a nyelvtanuláshoz, ugyanis rossz érzés volt számukra az, hogy a többi gyermek jobban beszéli a nyelvet, mint ők. A családban is a magyar volt a domináns. A görögöt nem gyakorolták, de a kultúrában folyamatosan benne voltak.

Ducki Krzysztof, grafikus- és plakátművész 33 éve lakik Magyarországon. Lengyelországban megismerkedett egy magyar lánnyal és 22 évesen össze is házasodtak, majd ideköltöztek. Amikor anyósától megkérte párja kezét, akkor a feleségjelölt fordított az édesanyjának, mert Krzysztof nem jól beszélt még magyarul. Elmondása szerint nagyon sok tényező köti ehhez a földhöz: a munkahelye, a barátok stb. Mindkét fiának kettős állampolgársága van.

Anyanyelv és apanyelv

A kétnyelvűséget csupán a 20. század közepétől kezdték el kutatni. Alapvetően anyanyelvnek azt nevezzük, amit szüleinktől, a környezetünkről megtanultunk és a mindennapi életben használjuk. S a gondolatainkat is ezen a nyelven tudjuk a legtökéletesebben kifejezni. Természetesen két nyelven is beszélhet gyermekével az anya. De legtöbb esetben egy vegyes házasság következtében az anya és az apa külön nyelven beszélnek a gyermekkel.

Bikulturalizmus

Ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy kétnyelvű családban nőhetünk fel, ez esetben kétnyelvű identitástudatunk alakulhat ki, amit a szakirodalom bikulturalizmusnak nevez. A két különböző nyelv, két külön kultúra elsajátítását rejti magában. Ezeket a különbségeket a gyermek sikeresen integrálni tudja személyiségébe, s ez természetessé válik, ahogy az is, hogy minkét nyelvet felsőfokon beszéli.

Alaptalan félelmek 

A többnyelvű gyerekeknél előfordulhat, hogy később szólalnak meg, később kezdenek el beszélni. Ezzel semmi probléma nincs, a szülőknek ügyelniük kell arra, hogy mindkét nyelvet egyforma arányban hallják. A félelmek ellenére, a különböző nyelveket tökéletesen el tudják majd sajátítani. A pici gyermekek esetében előfordulhatnak keveredések, mivel még kis szókinccsel rendelkeznek. Azaz kölcsönveszik a másik nyelvből éppen azt a szót, ami az egyikből nem jutott az eszükbe. De ezt később teljesen ketté tudják választani. 

Kapcsolódó cikk: