A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Jó stresszel az egészségért!

A rossz stresszt jól ismerjük, de vajon felfedezzük a jó stresszt az életünkben, amely jótékony hatással tud lenni testi és lelki egészségünkre? Az ilyen helyzetek nem blokkolnak, hanem szárnyalni engednek. Ilyen élményekről mesélnek mai vendégeink: Bácskai Júlia, Tóth Vera és Mahó Andrea. Meglepetés férfi vendégünk szerint meg kell tanulnunk először szeretni. Ennek fenntartása legyen az elsődleges cél - ezáltal könnyebben fogjuk megoldani a konfliktusainkat is.

"A félelem és a stressz sokszor nevetésre sarkallja az embert. Olyan egész testet rázó nevetésre, amely feloldja az izmok és idegek görcsét."  Esther Mars

Az izgulás, és a jó stressz sok esetben magasabb teljesítményt hozhat ki belőlünk. Teljesíteni mindig akkor tudunk, ha van bennünk egy kis drukk. De ha ez átfordul görcsösségbe, akkor nehezen valósítjuk meg terveinket. Ennek kezelését meg kell tanulnunk, sokszor edződnünk kell ahhoz, hogy a legkisebb rossz stresszt is pozitív irányba fordíthassuk át. Sokan, akik gyermekkorukban az iskolában stresszesek voltak, felnőttként, ez a jó stressz irányába fordulhat át. Legtöbbször ez abban a szerencsés helyzetben alakulhat így, amikor az ember hobbija a munkája is lehet egyben.

Tóth Vera, Artisjus-díjas énekesnő kislányként rossz stresszként élte meg a felelést és azt, amikor a fiúk előtt kellett végigvonulnia, félt attól, hogy mit gondolnak majd róla. Ennek ellenére a színpadot más közegnek tartja. Van, amikor a szülők meghosszabbított egója a gyerek, ők valósítják meg a szülők álmait, de szerencsére ez Veráéknál nem állt fenn. Szomorúan tapasztalta kisgyermekként, hogy a világ nem olyan szép, mint amilyet otthon átél. Énekesnőként élőadás előtt nagyon tud izgulni és ezt röhögőgörcs kíséri, viszont amint a színpadra lép, megszűnik minden körülötte.

Mahó Andrea, Artisjus-díjas énekesnő, színésznő nagyon izgulós gyermek volt, feleltetésnél teljesen megsemmisült. A stressz csökkentésére van egy módszere: tízig elszámol, beszívja a pozitív energiát és kiengedi a rosszat. Szívére teszi a kezét, és elkezd lenyugodni. Az izgulást fellépései előtt azonban jó stresszként éli meg. Andreának azt tanították, - mely jó tanácsként szolgálhat bárkinek – hogy ha a pozitív dolgokra gondolsz, nem lesz időd a negatívra. Az embereknek először magukat kell megszeretniük, utána tudnak mást is szeretni. 

Bácskai Júlia, pszichológus, a Pszichoszínház alapítója szerint a stressz személyiségfüggő. Gyermekkorában a tornaóra volt a rémálma. Kétféle stresszt különböztetünk meg: a debilizálót és a mobilizálót. Az előbbi, amikor rosszabbul teljesítesz, mint az átlag, az utóbbi során sokkal jobbat hozol ki magadból. Önmagáért nem szokott izgulni, másokért annál jobban tud. Júlia szerint, amikor azt érezzük, hogy izgulunk, stresszelünk valamin, érdemes megkérdezni magunktól, hogy ez tényleg az én problémám-e?

Végh József, kriminálpszichológus, túsztárgyaló szerint a stresszmegoldás kulcsa az, ha kihívásként kezeljük és nem stresszként az ilyen szituációkat. Pozitívan kell hozzáállni - nem tudom hogyan, de meg fogon oldani. Tehát nagyon fontos az, hogyan hangolom magam rá a problémára. József szerint először meg kell tanulunk szeretni ahhoz, hogy a konfliktusainkat jól oldjuk meg. Legfontosabbá válik számunkra a szeretet/szerelem, aminek a fenntartására törekedünk. A közös pontok megtalálása vezet a konszenzushoz. A legnagyobb probléma az, hogy az emberek a múltban megrekednek, és nem tudnak a jelen felé fordulni.

Mobilizáló és debilizáló stressz

A stresszelmélet Selye János, tudós nevéhez köthető. Fontos tudni, hogy ez nem teljesen egyenlő az idegességgel. A mobilizáló stressz az, amely átélése során magasabb a teljesítményképességünk, aktívabbak, motiváltabbak vagyunk. A debilizáló stressz ennek ellentettje, blokkolja a teljesítményképességünket, legtöbbször pedig még rontja is. Helyzetektől, szituációktól függ, hogy éppen melyiket éljük át - a stressz segítségünkre siet, vagy hátráltat minket.

A rossz stressz hatásai:

  • Tévhit az, hogy a sok stressztől megőszülünk, viszont a hajszerkezetünket megviselheti a stresszes életforma, hajhulláshoz is vezethet.
  • A bőrünkre is kihatással van, sokkal hamarabb megöregedhetünk.
  • Vérnyomás, cukor-, szív- és érrendszeri betegséget okozhat.
  • A stressz hatására a vércukrunk ingadozhat, melynek következtében a hangulatunk is.
  • A stressz legjobb, és a leghatásosabb ellenszere: a vidámság és a nevetés!

Meg kell tanulnunk kezelni, el kell gondolkodnunk azon, hogy mi lehet a feszültség oka a szervezetünkben. Amikor tudatosítjuk, hamarabb tudjuk kezelni, könnyebben alakítunk ki olyan megküzdési stratégiát, mely során a mértékét csökkenthetjük. És áthelyezhetjük a hangsúlyt a mobilizáló stresszre, mely csupa pozitív hatással lehet szervezetünkre!  

Kapcsolódó cikkek: