Itt az ideje egy kis lelkizésnek
A legtöbb férfi megijed, ha meghallja azt a szót, hogy lelkizés. Nem szeretnek érzelmekről beszélni és fölöslegesnek tartják az órákon át tartó lélekelemzéseket. A dolgok kivesézése elsősorban női foglalatosság, pedig az érzelmek és gondolatok tisztázására mindenkinek szüksége van. Valóban csak a nők szeretnek lelkizni? Egyáltalán miért, hogyan és mikor tesszük ezt? Mikor nem segít a hosszas minden-kibeszélés? Varga Izabellával, S. Tóth Mártával, Rácz Katival és meglepetés férfi vendégünkkel lelkizünk, aki igazi segítséget jelent számunkra!
Kurt Vonnegut amerikai regényírót idézzük: “Beszéljünk a nőkről. Freud azt mondta, nem tudja, mit akarnak a nők. Én tudom, mit akarnak: rengeteg embert, akikkel beszélgethetnek. Hogy miről akarnak beszélgetni? Mindenről.”
Megoldandó problémák mindig is léteztek, de korunkban mintha felhalmozódtak volna. Rengeteget változik a világ, döntéseinkhez nemhogy szüleink, de 10–15 évvel idősebb ismerőseink élete sem ad támpontot. Úgy érezzük, mindent magunknak kell megoldanunk, elölről, újra kitalálnunk. Sokszor észre sem vesszük, ha elakadtunk valahol, vagy ha mégis, nem tudjuk, hova fordulhatnánk segítségért. A legkézenfekvőbb megoldás ilyenkor egy jó beszélgetés. Szülők, testvérek, barátok jönnek számításba. Ha mellettünk áll valaki, együtt érez velünk, érti azt a helyzetet, amiben vagyunk, az akkor is nagy segítség lehet, ha igazán jó ötlete neki sincs. Pusztán a tudat, hogy nem vagyunk egyedül, átsegíthet egy nehezebb időszakon, egy reménytelennek tűnő kérdésen.
Varga Izabella színésznőnek egy ember van az életében, akire nap, mint nap szüksége van, akinek minden eseményről be kell, hogy számoljon még akkor is, ha távol vannak egymástól: a férje. Telefonon tartják a folyamatos kapcsolatot, a színésznő naponta többször hívja szakmabeli férjét. Nem szeretné, hogy amikor nincsenek együtt, párja lemaradjon azokról dolgokról, amelyek megtörténnek vele. A színésznő édesanyjával is napi szinten megbeszél minden fontosat. Barátaival, barátnőivel is rengeteget lelkizik, magánéleti és szakmai dolgokról egyaránt.
A valódi okok
Mi nők azért lelkizünk, mert nem tudunk nem lelkizni. Központi témáink mindig is az érzelmek, a lélek és a személyiség kérdései lesznek. S hogy ez alacsonyabb rendű lenne a férfiak intellektuális vagy kevésbé intellektuális témáinál? Ne dőljünk be ennek. Alapvető természetünk és szükségletünk a vájkálás, ami lelki fejlődésünk letéteményese. Az élet értelme pedig valahol itt keresendő: az érzelmekben, a kapcsolatokban, a lélek küzdelmeiben. Vállaljuk hát nyugodtan lélekbúvár hajlamainkat – lehet, hogy épp mi vagyunk azok, akik jobban tudják, mivel érdemes foglalkozni...
