Hátrány vagy előny, ha egy nő okos?
Világszerte egyre több nőt látunk komoly pozícióban az üzleti életben, közéletben, sőt akár egy ország irányításában is. Itthon van még mit behozni, a férfiúi felsőbbrendűség bőven termeli a szőke nős vicceket. Kit tekintünk ma okos nőnek? Csak a magas intelligenciájú hölgyeket, vagy a racionálisan gondolkodókat is, akik praktikusan, gazdaságosan vezetik a háztartást? Mai vendégeink, Balanyi Bibiána, Czigány Ildikó és Eszenyi Enikő nemcsak hogy megküzdöttek az okos nő sztereotípiával, de hazai és világsikereket is elkönyvelhetnek szakterületükön.
Intelligencia és önbizalom
Logikus a feltételezés, hogy a sikerhez vezető út fő építőköve az intelligencia. Van ebben igazság, de talán nem annyi, mint elsőre gondolnánk.
Ha egy nő megfelelő szakmai tudással rendelkezik, de gyakran előfordul, hogy inkább nemet mond egy új kihívásra, csak hogy a biztonságos, számára ismerős terepen maradhasson, akkor valószínűleg önbizalomhiánnyal küzd. A kutatások azt mutatják, hogy a munkahelyi hátrányok egy része abból adódik, hogy a nők alapvetően másképp ítélik meg a képességeiket, mint a férfiak. Ítéletük gyakran megakadályozza őket abban, hogy fejlesszék a tehetségüket. Pszichológiai kutatások vizsgálták, hogy kiválóan tanuló lányok, illetve fiúk hogyan kezelik az új, bonyolultnak tűnő vagy összetett feladatokat. Kiderült, hogy a lányok hajlamosabbak hamarabb feladni, ha nem boldogulnak az ismeretlen anyaggal. Minél magasabb az IQ-juk, annál könnyebben feladják. A fiúk viszont izgalmas kihívásnak látják az új feladatot, ami lelkesíti őket. Így, ha szükséges, inkább megsokszorozzák az erőbedobásukat, de nem adják fel.
Vajon mi veszi el a lányok önbizalmát, akik egyébként gyakran minden tantárgyban felülmúlják a fiúkat? A képességekben nincs különbség, csak a hozzáállásban, ahogyan a gyerekek az akadályt a maguk számára értelmezik. Amikor nehéz anyaggal szembesülnek, a lányok hamarabb elkezdik megkérdőjelezni a saját képességeiket, és ennek eredményeképp veszítenek tanulási hatékonyságukból.
A kutatók szerint ennek oka, hogy a lányok hajlamosak azt hinni, hogy képességeik velük születettek és megváltoztathatatlanok, míg a fiúk tisztában vannak azzal, hogy erőfeszítéssel és gyakorlással fejleszthetik azokat. Mindez abból következhet, ahogyan a szülők dicsérik a gyerekeket. A lányokat, akikben az önkontroll hamarabb kialakul, sokkal gyakrabban dicsérjük meg azért, mert jók, okosak és ügyesek. Ebből ők arra következtethetnek, hogy a jóság és az okosság olyan tulajdonságok, amikkel vagy rendelkezik valaki, vagy nem. A fiúknak viszont általában nagyobb erőfeszítésükbe és több idejükbe kerül, míg megtanulják, hogy csöndben üljenek. A tanulás során így a nekik szóló visszajelzések elsősorban az erőfeszítést hangsúlyozzák: "Ha figyelnél, meg tudnád csinálni", "Ha kicsit még próbálkoznál, sikerülne." Ennek az az eredménye, hogy amikor új feladattal találkoznak, ami elsőre nem megy, a lányok inkább arra gondolnak, hogy nem elég okosak vagy ügyesek hozzá, míg a fiúk arra, hogy ha még próbálkoznak, akkor sikerül. Ezt a hitet azután mindkét nem továbbviszi a felnőttkorába, és míg a férfiak új területek felfedezésén dolgoznak, a nők gyakrabban megijednek az ismeretlentől.
Dr. Mérő László matematikus, a műszaki tudományok kandidátusa, egyetemi tanár. A műszaki tudományokból, ezen belül a mesterséges intelligenciából doktorált. Húsz évig vezetett egy szoftverfejlesztő céget, amelynek fejlesztéseit 2002-ben megvette a Walt Disney Corporation.
A tanulmányok azt mutatják, hogy minden egyes képesség fejleszthető, legyen szó a kreativitásról, a kitartásról, de akár a bájról vagy az intelligenciáról is. Bármiben érzi hiányosnak magát valaki, a tapasztalat, az erőfeszítés és az állhatatosság dönti el, hogy ez így marad-e.
Erre mutat kiváló példát nekünk Czigány Ildikó, az első magyar női pilóta. Gyerekkorában állatorvos szeretett volna lenni, később zenét tanult, majd sok-sok évnyi küzdelem után pilóta, majd kapitány lett. Hosszú utat kellett bejárnia a kitűzött célig. Mindenki drukkolt neki, különösen mi nők, hiszen úgy éreztük, hogy egy kicsit a nevünkben is bizonyított. Ildikó ma már - gyermekkori álmához közelítve - az állatkertben dolgozik. Otthon is tart állatokat, emellett jógát és karatét oktat, könyvet ír és életmód klubot vezet.
Igazolt intelligencia
Sok tehetséges, eszes nő él szerte a világon, bár az intelligenciájukat csak kevesen tudják „igazolni”. Létezik egy objektív mérés – az intelligenciateszt –, amellyel kiszűrhető a világ népességéből a legeszesebb két százalék. Ők alkotják a Nemzetközi Mensa tagságát, melynek több mint a fele nő. A Mensa-tagok azért fáradoznak, hogy a tehetségek ne kallódjanak el, közben népszerűsítik az intelligenciát, kutatásokat támogatnak. Érdektelen a tagok társadalmi helyzete, neme, életkora. Nem köteleződnek el egyetlen ideológia, politika vagy vallás mellett sem, és nem erőltetnek közös véleményt a tagjaikra. A tagság egyetlen feltétele az emberek két százalékára jellemző, kivételesen magas intelligenciaszint. Az átlagember IQ-értéke 100, a Mensa tagjaié 130 felett van.
A „legjobb agyak” közösségében 9 éven át vezető szerepet játszott egy karcsú magyar nő: Balanyi Bibiána. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy az intelligencia és a Mensa csak hobbija, polgári foglalkozása fordító. 15 éve dolgozik a legkülönfélébb szövegekkel, és nemcsak az üzleti, gazdasági életben előforduló anyagokat, Európai Unióhoz köthető dokumentumokat fordít, hanem a könyvfordítás világába is belekóstolt.
Okosan az ésszel!
Az átlagosnál okosabb hölgyek nehezebben találnak társat. Pszichológusok szerint akkor fenyegeti magány az intelligens nőket, ha nem bánnak okosan az eszükkel. Mindenkinek van olyan ismerőse, aki kedves, okos, szép, ráadásul jól fizető munkája van, mégsem talál megfelelő partnert magának. Népszerű sztárok, szépségkirálynők panaszkodnak, hogy csodálóik közül senki sem próbál komolyan közeledni hozzájuk. Mintha csak félnének tőlük. Ugyanakkor sok kevésbé sikeres, kevésbé mutatós hölgy büszkélkedhet komoly szándékú, kitartó udvarlókkal.
Három skóciai és egy angol város egyetemének tudósai négy évtizeden át vizsgálták kilencszáz férfi és nő intelligenciáját és párkapcsolatuk alakulását. Megállapították, hogy az intelligens nők általában nem rohannak hanyatt-homlok az anyakönyvvezető elé. A velük azonos intelligenciahányadossal rendelkező férfiak viszont nem halogatják sokáig a házasságot. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden nő ostoba, aki férjhez megy, és minden esetben az a jó fej férfi, aki inkább agglegény marad. Egyszerűen arról van szó, hogy a nők rájöttek arra, hogy a férfiak nem eléggé érdekesek. Egy másik kutató viszont annak a véleményének adott hangot, hogy még a legokosabb férfiak is tartanak az intelligens asszonyoktól. A továbbtanulási és képzettségi statisztikák ugyanis azt bizonyítják, hogy a vállalati ranglétrán világszerte egyre előkelőbb helyre törnek az okos nők.
Eszenyi Enikő a Vígszínház igazgatója, s kereken 30 éve színművésze. Egész nap próbál, rendez, szervez. Ha teheti, másokon segít: süteményt süt kollégáival jótékony célra, időseket látogat, gyerekeket fogad, Down-napot szervez a színházban. Bevallja, színházigazgatóként olykor férfiként kell viselkednie, tudnia kell például nemet mondani.
Az átlagosnál magasabb intelligencia abban mindenképpen segít, hogy ne csak a hasonszőrűekkel találjunk hangot. E mellett azért a hétköznapi életben az igazoltan okos nőknek sem könnyebb boldogulni, mint az egyszerű halandóknak. A legfontosabb, hogy bölcsen kell használni az okosságot!.
