Határ a csillagos ég!
1961-et írunk, amikor a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a világ első, embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Alekszejevics Gagarin repülőőrnaggyal. Azóta sokat fejlődött az űrkutatás, magyar űrhajós is debütált, és több nő is megjárta a világűrt. Sőt, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője is egy hölgy! És ki ne akart volna gyerekkorában legalább egyszer eljutni a világűrbe? Vendégeinknek köszönhetően betekintést nyerhetünk ebbe az érdekes világba. Itt lesz velünk Farkas Bertalan, Grandpierre Attila és Hamar Dániel. Meglepetés hölgyvendégünk is a repülés megszállottja.
Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, vadászpilóta, nyugalmazott dandártábornok, űrkutató 16 éves korában már repülőgép képes lett, azaz vezethetett kisebb repülőket. Abban az időben még autó is kevés volt, nem hogy még repülőgép. Így először vadászpilótává vált. Bertalan tapasztalatból mondja azt nekünk, hogy a csillagok onnan fentről valóban ragyognak. A súlytalanságban nincs jobbra, balra, lent és fent. Ennek köszönhetően nagyon sok olyan találmány van, amely az űrkutatásnak köszönhető, ilyen például a tépőzár és a teflon is.
Szovjetunió és Amerika versengett egymással azért, hogy ki tud hamarabb embert feljuttatni a világűrbe. Amelyet végül a Szovjetunió nyert meg. Amerika szeretett volna visszavágni, így a következő uticél a Hold volt. Majd 1965-ben a felküldött Gemini-6A és a Gemini-7 pályáit megpróbálták összehangolni, végül a két űrhajó orrát mindösszesen 30 cm választotta el egymástól. Biztonsági okokból érintkezni nem tudtak, de hat órán keresztül a két űrhajó együtt haladt. Ekkor hangzott el világűri kiadásban karácsonykor a Jingle Bells dallama. A Gemini-program keretében, - amely kilenc repülést tartalmazott összesen - s ennek köszönhetően igazolni tudták az űrséta, az űrrandevű és a dokkolás kivitelezhetőségét. S ennek köszönhetően az űrversenygésben az Egyesült Államok átvette a vezetést.
