Hány évente kell megújulnunk?
Szakértők szerint 10-15 évente ajánlatos szakmát váltani, hogy ne égjünk ki, és hogy újra motiválttá váljunk a munkánkban. Külföldön nem ritka, hogy a sztárok második, harmadik karrierjüket építik, sokadik virágzásukat élik. Az élet azonban nem mindig ilyen idilli: valaki kényszerből vált, más pedig azért, mert egyszerűen képtelen feladni az álmait. A magunkba vetett hit megőrzéséhez, az újbóli talpra álláshoz rengeteg erőre van szükség. Erről beszélgetünk Sándor Orsival, Danis Lídiával, Fenyvesi Gabival és meglepetés férfi vendégünkkel, aki szintén nagy megújuló.
Az egész életre szóló, megszakítások nélküli karrier egyre inkább eltűnőben van. A magyar munkavállalók majdnem kétharmada arra számít, hogy a következő öt évben karriert vált.
Ennek legfőbb oka a magasabb jövedelemigény, ezt követi a személyes érdeklődés megváltozása, majd a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly megteremtésének igénye. A karrierválasztásra és karrierfejlődésre vonatkozó megállapítások a Kelly Global Workforce Indexfelmérés részei, ami mintegy 97.000 ember véleményét gyűjtötte össze 30 országból, köztük több mint 7.300 magyar munkavállalóét. Ha a gazdaság egyes szektorait vizsgáljuk, a karrierváltás kérdésével a kiskereskedelemben, vendéglátásban illetve ügyfélszolgálati területen dolgozók szembesülhetnek a legnagyobb valószínűséggel.
Fenyvesi Gabi táncdalénekesnő az Ádám, hol vagy? című nagy sikerű slágerrel vált ismertté az 1967-es Táncdalfesztiválon. A nagy szerelem azután Kanadába vitte. Nem különösebben tervező típus, mégis többször történt nagy váltás az életében. Volt bohóc, színésznő, étterem tulajdonos és újságíró is. Jelenleg a Magyar Bridzsszövetség PR-osaként dolgozik.
„A korábbi generációk számára a karrierváltás egyfajta krízishelyzetet jelentett volna, míg napjainkban ezt a trendet inkább a különböző szakmák, ismeretek és készségek keresettségében, illetve a munkavállalók személyes érdeklődési körében bekövetkező változások leképeződésének tekintjük” – mondta a korábban említett felmérést készítő cég szakértője. „Az emberek növekvő mértékben igyekeznek saját karrierjük alakulását irányítani, így egyre inkább előfordulhat, hogy akár szakmai, akár magánéleti okokból egy időre kilépnek a munkaerőpiacról, majd ismét megjelennek ott. A munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell ehhez az új helyzethez, ahol a folyamatos, megszakítások nélküli karrier lassan inkább kivételnek számít majd” – tette hozzá Jónás Anikó.
Danis Lídia színésznő sokáig a Vígszínházban játszott, majd a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. Sikeres színésznőként mégis váltott: Oroszlányba költözött kisfiával, ahol a helyi művelődési házban kérték föl művészeti vezetőnek. E mellett Budapesten szabadúszó színészként vállal szerepeket. Úgy gondolja, hogy az ösztönös, bölcs szülői, pedagógusi és szakmai támogatás szárnyakat ad mindenkinek. És ha mindez bátorsággal párosul, akkor az ember mindig biztonságban van, hiszen így vagy úgy, de megállja a helyét a világban.
Hétévente egy év szabadság
Hétévente egy évre kiírni magunkat a munkaerőpiacról. Megpihenni, feltöltődni, könyvet írni, utazni. Mennyire jó lenne, nem? Az elképzelés magas beosztású menedzserek, vezetők között nem ismeretlen: ez a bibliai eredetű sabbatical - a Teremtés hetedik napján történő megpihenést véve alapul. A földnek is parlagon kell maradnia hét évente, ehhez hasonlóan az embernek is szüksége van a megújulásra. A sabbatical szerint minden hetedik évben ki kellene szállni a mókuskerékből - csakis így lehet elkerülni a kiégést, megerősíteni a rengeteg munka miatt meggyengült családi kapcsolatokat, elmélyülni önmagunkban.
A sabbatical célja többrétű: egyrészt a tehetségek megtartása - hiszen, ha nem tud megújulni, motiváltnak lenni a munkavállaló, akkor jön a kiégés, ilyen vezető pedig már senkinek sem kell. Ha a vállalati kultúra része a sabbatical, akkor ez egyrészt a fiatalok számára igazi vonzerő, másrészt a kiégés határán lévő vezetőnek is egy pluszt nyújt, ami átlendíti őt a nehézségeken - hiszen tudja, hogy bizonyos idő elteltével vár rá a feltöltődés. Egy-egy vezető képzésére egy cég mindig sok energiát, pénzt fordít, ezért nekik is érdekük, hogy ne égjen ki, ne menjen el, ne romoljon le munkájának színvonala.
Az egészségtudatosságról, az önmagunkra való odafigyelésről az Y és Z generációnak egészen más elképzelései vannak, mint a korábbi nemzedékeknek. Számukra már fontos, hogy valóban jól érezzék magukat a munkahelyen, ha valami nem tetszik, továbbállnak.
Sándor Orsi műsorvezető, modell életében mindig a mellékvágányokból, a hobbikból lett a fő csapásirány. Biológusnak készült, de testnevelés-rekreáció szakon végzett. Modellkedett, majd számos műsort vezetett, újabban pedig szívesen kipróbálná magát bőrdíszművesként. Úgy érzi, amikor véget ér valami, az mindig valami újnak a kezdete, ezért mindig optimistán tekint a jövőbe. Párjával most babát várnak, így Orsi mindenképpen időt nyer a közeljövőben a további tervezgetéshez.
Rókusfalvy Pál műsorvezető, producer, az Etyeki Borút Egyesület alelnöke, az Etyeki Pincefesztivál és az Etyeki Kezes-lábas fesztivál megálmodója. Tizenhét éves korától a zenéből élt meg, amíg Ki mit tud versenyt nyert zenekarával. Tanítói diplomát szerzett, később pedig borász lett. Három lány és egy fiú boldog édesapja. Szerencsének tartja magát, mert a mai napig szoros kapcsolatban él a családjával, testvéreivel, azok gyermekeivel. Úgy gondolja, hogy a változásokat, váltásokat mindig a nők, a feleségek, az édesanyák generálják. Ők mozgatják a családi szálakat és egyengetik a családtagok útját, a családi élet eseményeit.
